Melegh Noémi Napsugár Falusi fiatalok című sorozatával nyerte el a tizedik Hemző-díjat
23 • 06 • 11Punkt
Melegh Noémi Napsugárt választotta a zsűri az öt finalista közül az idén a Hemző-díjra. Humanizmusa, tudatos alkotói gesztusai, óriási munkabírása és változatos stiláris megközelítései miatt emelkedett ki a tavaly is már finalista fotográfus a nagyon színvonalas mezőnyből 2023-ban. A zsűri azt is nagyra értékelte, hogy bár Melegh Noémi Napsugár éveken át követi egy-egy témáját, de sok új projektbe is belefog amellett, hogy a napi, riporteri munkáját is igazán magas színvonalon végzi. – áll a Hemző Károly Alapítvány közleményében.
A 35 év alatti magyar fotográfusnak adható elismerést a Hemző Károly Alapítvány hívta életre azzal a szándékkal, hogy ápolja Hemző Károly emlékét és segítse a fiatal magyar fotográfusokat. 2023-ban Hárs Kata, Kerekes Emőke, Kocsány Kornél, Németh György, Pályi Zsófia, Ruprech Judit és Szigeti Tamás mutatták be a díjra esélyes fiatal fotográfusokat. A Hemző Károly Alapítvány Kuratóriumából álló zsűri – Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter, Bánkuti András és Bácsi Róbert László fotográfusok, illetve az Alapítvány titkára, Szarka Klára tizenhárom jelölt közül választották ki az öt finalistát: Melegh Noémi Napsugárt, Mohos Zsófiát, Rostás Biankát, Szajki Bálintot és Zoltai Andrást, akiknek munkáiban többek között a hátrányos helyzetű vidéki fiatalok élete, a palóc hagyományok, a klímaváltozás és a víz problematikája, ritka betegséggel élő ember küzdelme és egy zalai buddhista szerzetes sorsa is fókuszba került.
Közülük került ki az idei Hemző-díjas, Melegh Noémi Napsugár, akinek nevét június 11-én a Hemző-maratonon hozták nyilvánosságra a Capa Központban, ahol a tavalyi nyertes kiállítását is megnyitották.
Melegh Noémi Napsugár: Falusi fiatalok
A roma közösségek Európa-szerte szembesülnek olyan problémákkal, mint a szegénység, kirekesztettség és a közösségen belüli és kívüli lehetőségek hiánya, melyek a fiatalok felnőtté válási folyamatiban is tükröződnek. Bár ma már számos fontos kezdeményezés létezik a romák integrációjának előmozdítására, még mindig hiányosságok mutatkoznak a fiatalok önazonosságának és etnikai hovatartozásának valódi megértésében, valamint abban, hogy ez hogyan kapcsolódik a fejlődési lehetőségeikhez.
A magyarországi roma népességet általában 600.000-800.000 főre becsülik, ami az összlakosság 6-8%-a. Számukat és arányukat tekintve Európa egyik legnagyobb nemzeti (etnikai) kisebbségét alkotják. Ez az egyetlen növekvő számú népesség Magyarországon. Kutatásom az észak-magyarországi régióra (Drégelypalánk, Recsk, Becske, Őrhalom stb.) fókuszál, ahol a romák aránya a legnagyobb az országban.
Projektem célja, hogy bemutassam a Magyarországon élő roma származású gyermekek, fiatalok életét, választ keresve arra, hogy milyen külső és belső hatások alakítják személyiségüket és önképüket. Az összetartozás, családi kötelékek és kapcsolatok rendkívül fontos szerepet játszanak a roma közösségekben, így ezek megfigyelése elengedhetetlen a kultúrájukban a mai napig erősen jelen lévő, identitásukat is alapjaiban meghatározó értékek és hagyományok megértéséhez.
Olyan képi motívumok megtalálása a célom, melyek a fiatalok mindennapjaira jellemzőek: a gyermekek születésnapját pazarul feldíszített szobákban ünneplő nagycsalád; szépségversenyek és táncversenyek a falunapokon; ahogy a fiatal lányok a legjobb ruhájukat veszik fel, hogy szalmabálákon új szelfiket készítsenek; vagy épp gumiabroncsokat gyújtanak fel csak úgy szórakozásból.
Kétségtelenül fontos a romák integrációjának elősegítése (az oktatás, a reproduktív egészségügy, a foglalkoztatási lehetőségek stb. tekintetében), ezt azonban a környezeti hatások, társadalmi szokásaik, hiedelmeik és egyedi hagyományaik fényében együttesen kell megtenni.