Újabb mérföldkő az AI által generált képek történetében – Fotópályázatot írtak ki a promptológusoknak
23 • 11 • 05Kéri Gáspár
A Ballarat International Foto Biennale újabb követ dobott a tavasz óta amúgy is hullámzó állóvízbe. A közel két évtizede működő neves ausztrál fotófesztivál kiírta az általuk a világ első AI díjaként aposztrofált fotográfiai megmérettetését. A Prompted Peculiar nevű verseny azóta lezajlott, a kétezer ausztrál dollárt érő fődíjat egy polipot ölelgető testvérpár ábrázolásáért kapta készítője, a svéd Annika Nordenskiöld.
Amíg a magát ma már promptológusként illető, fotóalapú AI képek előállításában utazó közösség ünnepli a patinás fotófesztiválon való szereplést, addig a szakmai társadalom tovább háborog, miután saját bőrén tapasztalhatja meg a mesterséges intelligencia újabb területszerzési kísérletét. Utóbbin nem is nagyon csodálkozhatunk, hiszen úgy ömlött rá az emberiségre a generatív képek világa, mint egykor Pandóra szelencéjének tartalma. Az, hogy a remény is kiszabadul egyszer abból a bizonyos ládikából, az még a jövő zenéje.
A Ballarat International Foto Biennale (BIFB) által kiírt Prompted Peculiar – International AI Prize 2023 versenyének kiírására több mint száz pályaművet adtak be, a munkák Ausztrálián túl többek közt Svédországból, Csehországból, Németországból és Izraelből érkeztek. A 2000 ausztrál dollárt érő fődíjat Twin Sisters in Love című munkájával a svéd Annika Nordenskiöld nyerte, de a zsűri Breeanna Hill Digital Reverie: Nature’s Paradox 02, valamint Carolyn McKay Ghost Motel 01 című munkáját is kiemelte, mint figyelemre méltó műveket. Csaknem ezer szavazat érkezett a közönségdíjat jelentő People’s Choice Prize-ra, amit egy melbourne-i alkotó, Hanna Silver nyert el Robot Intermarriage című munkájával. A nyertesek, valamint a shortlist alkotóinak munkái itt tekinthetők meg.
Nem meglepő módon a pályázat kapcsán újra fellángolt a vita a promptológusok és a fotográfusok között az AI szerepéről, melynek megítélése az áldást jelentő új médiumtól az apokaliptikus következményekig igen széles skálán mozog. Ahogy azt a PetaPixel is idézi cikkében, az elsők közt adott hangot nemtetszésének a fesztivál hivatalos Instagram oldalán Mathew Abbott fotográfus, aki a nyertes képet nyilvánosságra hozó poszt alá kommentelte véleményét: „Különös, hogy egy fotófesztiválon a hamis és lopott képekre alapozó AI is szerepelhet a kínálatban.” Glenn Hunt brisbane-i fotós pedig a következőt írta: „Ez nem fotográfia. A mesterséges intelligencia és a »fotó« fesztivál összekapcsolása hihetetlen tiszteletlenség a fotográfiával és a fotográfusokkal szemben.”
Ugyancsak a kommentszekcióban Kaz Djordjevic a sok közül az egyik legfontosabb problémára tapintott rá: „A mesterséges intelligencia nem szerepelhet fotópályázaton vagy fotókiállításon. Lényege, hogy az AI által készített grafikák olyan fényképeket használnak fel, amelyeket mások készítettek el.” Mindeközben a nyertes Nordenskiöld elismerte, hogy képei az emberi tapasztalatok összességéből inspirálódva készülnek, valamint megérti és egészségesnek tartja a mesterséges intelligenciától való félelmet:
„Sokan azt mondják, hogy a képeim miatt kényelmetlenül érzik magukat… Amikor elmagyarázom, hogy az AI egyfajta kollázsként hozza létre azokat, egyesek nevetnek, mások viszont aggodalmaskodnak és undorítónak találják őket.”
A Promted Peculiar háromtagú zsűrijének tagja volt a berlini Boris Eldagsen is, aki amellett, hogy megalkotta a promptológus kifejezést, idén azzal vált híressé – sokak számára pedig hírhedté –, hogy generatív képével díjat nyert a Sony Photography Awards-on, amit azonnal vissza is utasított. Az esetről a Punkt is beszámolt. Eldagsen most így nyilatkozott a Sidney Morning Heraldnak:
„Mostantól a képek online nézegetésekor az lesz az alapértelmezett álláspont, hogy azokat mesterségesen generáltnak kell tekinteni – ritkán ellenőrizzük a tényeket ... ami világszerte problémát jelent a képszerkesztők, fotográfusok, fejlesztők, AI-szakértők és a közösségi médiafogyasztók számára egyaránt. (...) Egy fotográfus kilép a nagyvilágba, és lefényképezi azt, amit véletlenül lát egy adott helyen, de manapság egy promptográfus maradhat akár egy elsötétített szobában is, és létrehozhat egy számítógép által generált képet. Látni valamit többé már nem jelenti azt, hogy elhisszük, hogy az valóban létezik.”
Az AI művész véleménye határozottan egybecseng a valós erkölcsi és szakmai aggályokkal, s ezzel tükröt tart a globális társadalom egésze számára is, amely ma már hangsúlyosan vizuális eszközökkel kommunikál. A képek készítőiként és mindennapi fogyasztóiként pedig a legtöbb, amit tehetünk, hogy a fotográfia és a generatív képek előállítása közti különbségeket hangsúlyossá és egyértelművé tegyük. A folyamatosan fellángoló viták bizonyára ebben is a segítségünkre lehetnek.
Az Everypixel Journal által készített tanulmány szerint 2022 óta 15 milliárd mesterséges intelligenciával készült kép született, miközben a fotográfusoknak – az első fénykép elkészültének időpontjától számítva – 150 év kellett ahhoz, hogy ugyanennyi fényképet alkossanak. Az AI és a fotográfia viszonyát vizsgáló cikkünk ezen a linken olvasható el.