Gerhes Gábor Atlas című albuma nyerte el az idei Rosti-díjat
24 • 02 • 26Baki László
Ezekben a percekben hirdették ki a legjobb hazai fotókönyvért járó 2024-es Rosti-díj nyertesét a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az átadásra azért február végén kerül sor, mert Rosti Pál 1859-ben ekkor ajándékozta dél-amerikai fotóalbumát a nemzet múzeumának. A zsűri Gerhes Gábor The Atlas. Creating the Imaginary / Az Atlas. A képzelet megteremtése (2022) című albumát választotta a legjobb hazai fotókönyvnek 2024-ben.
A fotókönyvek népszerűségét, fontosságát jól jelzik a hozzájuk kapcsolódó művészeti elismerések. A Magyar Nemzeti Múzeum által alapított – elsőként 2020-ban kiosztott – Rosti-díjat kétévente a legjobb hazai fotókönyvért ítéli oda a négy főből álló szakmai zsűri. Idén változtattak a szervezők, és a korábbi évekkel ellentétben ezúttal a négy felkért jelölő és a két előző Rosti-díjas (Bíró Eszter és Csontó Lajos) csak egy albumot jelölhetett az elmúlt két évben megjelent, magyar alkotó által készített munkák közül. Az így kialakult shortlistre az alábbi hat könyv került:
- Bede Kincső: Saint Laurent (2023)
- Gerhes Gábor: The Atlas. Creating the Imaginary / Az Atlas. A képzelet megteremtése (2022)
- Neszmélyi Réka – Máté Balázs: “If a nomadic family breaks down their yurt…” (2022)
- Piti Marcell: Maga ura (2022)
- Sipos Eszter: Tiszakeresztúr (2023)
- Szabó Dezső: Landscape (2023)
A szakmai zsűri végül Gerhes Gábor The Atlas. Creating the Imaginary / Az Atlas. A képzelet megteremtése (2022) című albumát választotta a legjobb hazai fotókönyvnek 2024-ben. Gerhes művészetének fókuszában szinte a kezdetektől a képi reprezentáció áll. Alkotásainak visszatérő témája a nyelv és annak kapcsolata a vizualitással. Az alkotó komplex vizuális rendszerekben gondolkodik, művei között sok fotóalapú munkát találunk, melyek ugyanakkor túlmutatnak a fotográfia megszokott formanyelvén. Gerhes immár díjnyertes albumáról így írt korábban Rátkai Zsófia a Punkton:
„Bár az emberi tudást összegyűjtő és rendszerbe foglaló atlaszoknak több évszázadra visszanyúló hagyománya van, a formátum a huszadik században sem volt ismeretlen. A több, mint 360 oldalas, többszáz képet tartalmazó, tizenkét (és egy nulladik) számozott fejezetből álló keményfedeles kiadvány Gerhes által is hivatkozott előképei közé tartozik többek között Aby Warburg Mnemosyné-képatlasza (1924–1929), illetve Gerhard Richter Atlas című, az 1960-as években megkezdett, azóta folyamatosan bővülő képgyűjteménye is. (...)
Az ATLAS azonban nemcsak más művészek munkáiból táplálkozik, hanem egyfajta személyes archívumnak is tekinthető – és ebben inkább Richter Atlasára hajaz –, mivel Gerhes korábbi művein is megjelenő motívumok is újra és újra feltűnnek benne. (...) így a művész korábbi munkásságát is követő és ismerő nézők számára számtalan ráismerést tartogathat a könyv. (...) A cianotípiák mellett más fotográfiai eljárások is megjelennek a könyvben, így a kiadvány egyfajta kép- és technikatörténet megidézésének is tekinthető gyűjteményes formában. A képek egy része a tudományos, műszaki fényképek képtípusát idézi, ahol a felvételek a képszéleken belógó eszközök és felületek révén felfedik a kompozíciók készítésének körülményeit.
0103
Fotó: Gerhes Gábor ATLAS című albuma
Könnyen kicsúszik a szánkon a vád, hogy a kép »hazudik«, amit megbocsáthatatlannak tartunk. A képen ugyanis annak bizonyítékait fürkésszük, amit a saját szemünkkel látni vélünk. Ahol ez nem lehetséges, ott abban várjuk a képek segítségét, hogy valamiről legalább elképzelésünk lehessen. – írta Hans Belting A hiteles kép című könyvében, és Gerhes könyvének sem véletlenül A képzelet megteremtése az alcíme.”
A jelölők 2023-ban:
Biró Eszter és Csontó Lajos, az első két Rosti-díj nyertesei, valamint Barta Edit (Magyar Képzőművészeti Egyetem); Gellér Judit (MaDok - Néprajzi Múzeum); Istvánkó Bea (ISBN könyv+galéria); Fisli Éva (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára)
A zsűri tagjai 2024-ben:
E. Csorba Csilla (Magyar Fotótörténeti Társaság),
Peternák Miklós (Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék),
Bogdán Melinda (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum),
valamint Hammerstein Judit mb. főigazgató (MNM) és Lengyel Beatrix (MNM Történeti Fényképtára)
