A tárlat Achille Mbembe kameruni történész-filozófus elképzelésére épít: bárhol is éljünk, különbségeink ellenére sorsaink olykor tagadhatatlanul összefonódnak. Mindannyian az emberi létezés, egy „közös világ” részesei vagyunk, ezért együtt érdemes kezelnünk az emberiséget sújtó problémákat. A megoldás kulcsa önmagunkon túllépni, és más nézőpontokat is figyelembe venni.
A fotográfia egészen a médium kezdeteitől fontos szerepet játszik abban, hogy a nyugati világ miként is tekint a déli féltekére, hogyan képzeljük el a sajátunktól olyannyira eltérő országokat. A fényképezőgép az afrikai és diaszpórabeli művészek kezébe kerülve egyszerre az önfelfedezés és az önbemutatás eszköze, a kulturális ellenállás elengedhetetlen kelléke.
A kiállítás célja Afrika újraértelmezése, miközben egy jövőbe mutató kulturális és intellektuális párbeszéd számára teremt fórumot. A tárlat középpontjában a kontinens és annak a világban betöltött szerepe áll. A kiállításon a kulturális örökség, spiritualitás, önreprezentáció, klímaválság és társadalmi igazságosság létező és elképzelt változatait ismerhetjük meg afrikai nézőpontból.
Atong Atem (1994) dél-szudáni származású, Ausztráliában élő művész. A kurátorok Atem munkái közül az 1950-es ’60-as évek afrikai stúdióportréit idéző darabokat választottak, a kontinens fotótörténetének egyik legismertebb szelete előtt tisztelegve. Rotimi Fani-Kayode (1955–1989) Nigériában született, 11 éves korában került Angliába menekültként. Dinamikus portréi a szexualitás, a származás és a kultúra keresztmetszetét tárják fel. Khadija Saye (1992–2017) gambiai származású, londoni születésű fotográfus, aki a Grenfell Tower tragédiája során vesztette életét. Nedves kollódiumos eljárással készült képei a magasabb hatalomba vetett hitet és az abban meglelt vigaszt vizsgálják.
