Így is tett: 1970-ben, 23 évesen, vett egy egyirányú jegyet Saigonba, majd onnantól két évig a Newsweek amerikai magazinnak dolgozott. Twiggyvel, egy ottani barátjával motoron járta az országot, így örökítette meg Amerika és Vietnám véres konfliktusát. Ezek után nem volt megállás: Jemen, Bolívia és Csád következett – oda ment, ahol az elnyomottak a saját felszabadításukért harcoltak. És habár nőként sokszor duplán dolgozott meg az elismerésért, nem a szenzációt hajhászta a háború sújtotta övezetekben. Párizsba visszatérve felvételt nyert a többek között Raymond Depardon által alapított fotóügynökségbe, a Gammába. De Deckert, mint az ügynökség egyetlen női fotósát, nehezen fogadták el a többiek. „Macsó fotósok vettek körül, akik azt hitték, hogy okosabbak nálam” – emlékezett vissza egy későbbi interjúban.
Ezek a nehézségek sem hátráltatták abban, hogy újabb és újabb ellenállások közepette találja magát. A tárlat szerette volna bemutatni kivételes állásfoglalását háborús fotóriporterként: tisztában volt származásából eredő privilégiumával, ugyanakkor nem ismerte a félelmet és semmi áron nem adta fel az elveit.
„Büszke vagyok arra, hogy nem mutatom a vért. Az erkölcsi elveim mentén felülvizsgálom magam, amint a felvétel elkészül” – mondta, érzelmi intelligenciájával lekörözve jó néhány fotóriporter kortársát. Képei különös világba kalauzolnak el, ahol bepillantást engednek a háborúval párhuzamos hétköznapok valóságába. Nem frontálisan ábrázolta az erőszakot, a mindennapi élet megfelelő bemutatása is elég volt, hogy megértsük, mi történik a világ egy távoli pontján. Így a történelem bensőségessé vált, és felvételein nem nemzetek, hanem a szabadságért életüket is feláldozó emberek harcába nyerhetünk betekintést. Fotográfiáit elnézve megfigyelhetjük, hogy habár a környezet szerves részét képezi kompozícióinak, az előtérbe mégis az emberi összefogás és a mindennapi interakciók kerülnek. Művészi történetmesélésről árulkodik az, ahogy a táj összemosódik a tettrekész emberek alakjaival. Egyszerre világossá válik a szemlélőnek: amíg nekünk Afrika, Vietnám, Bosznia egzotikus helyszínek csupán, addig ezeknek az embereknek az otthont jelentik. Negyvenéves pályafutása alatt Decker a világ számos jelentős összecsapását megörökítette, emellett a divatfotográfiában is jelentős sikereket ért el: a kiállításon ezekbe a munkáiba is betekintést nyerhetünk.
Divatfotókat készített a Glamour és a Harpers & Queen magazinok, vagy az Yves Saint Laurent divatház számára. Olyan ikonikus francia hírességeket örökített meg, mint Serge Gainsbourg énekes, Catherine Deneuve színésznő vagy Simone de Beauvoir filozófus. Ezeken a képein is visszaköszön a háborús fotográfiáira jellemző érzéki formanyelv, a természetes gesztusok és képen szereplő személy közvetlen környezetének fontossága.
