A Szovjetunió története tökéletes példa arra, hogyan formálhatja a propaganda egy ember világnézetét, elveit és életmódját. Mi, akik a Szovjetunióban születtünk, őszintén hittünk azokban az elvekben, amelyeket nekünk sugalltak gyermekkorunkban, és csak a Peresztrojka alatt fedeztük fel a Másik Világot.
A 2022-es tematika, a From Where I Stand azt vizsgálja, hogyan lehetne fenntarthatóbb, inkluzívabb és erőteljesebb jövőt elérni különböző művészeti és emberi perspektívákból rátekintve ezen lehetőségekre és víziókra.
A képriportjaimnak csak egy töredéke jelent meg a nyolcvanas években, viszont most rendezve az archívumomat izgalmas sorozatok álltak össze az akkor kimaradt fotóimból, és ez úgy gondolom, nemcsak számomra lehet érdekes napjainkban.
Korábban is fényképeztem a nagyszüleimet, de akkor még aktív éveikben. Viszont ezek a fényképek már sajnos a történet végét jelentik. A közös történetünkét. Ez a 2019-ben elkezdett igen személyes töltetű munkám, a kislányom születésekor egy jó időre félbeszakadt, de a hosszabb szünet után most újra elkezdtem elmélyülni benne.
A Johannesburgban élő és alkotó Lebohang Kganye a dél-afrikai művészek új generációjának egyik jeles képviselője. Fiatal kora ellenére rengeteg díjjal büszkélkedhet, legutóbb éppen a Paul Huf-díjat nyerte el. Megkerestük a fotográfust, aki az alábbi két sorozatával mutatkozik be oldalunkon.
A projekt célja a tabuk döntögetése a szüleinkről alkotott sérthetetlen képpel kapcsolatban. Arra próbálok reflektálni, hogy nem kimondani családon belül súlyos kézzel tapinthatóan jelenlévő dolgokat (személyiségzavar, alkoholizmus, egy testvér betegségének tabuvá tétele) tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet és rengeteg transzgenerációs traumát okoz, aminek a feloldása később már szinte lehetetlen.
A tárlaton több mint 125 portré szerepel, amelyek közül sokat nemrégiben fedeztek fel egyik New York-i műhelyében. A dupla expozícióval, perspektívaváltásokkal és kollázstechnikával operáló képek egy technikailag képzett fotográfus portréját rajzolják meg.
Az itt látható Krisha című sorozatának képeit idén a Łódź-i Fotófesztivál Open Call programjába is beválogatták. A sorozat az uszty-kuti gengszterfőnök meggyilkolása köré épül, aki védelmet (krisa) nyújtott többek között Istomina mostohaapjának is.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2017-ben alapította meg fotográfiai ösztöndíjprogramját, mellyel a felsőoktatásban tanuló hallgatók fotográfusi alkotómunkáját támogatja. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse a hallgatók művészeti tevékenységét, támogassa elképzeléseik megvalósítását.
A képek témái azok a minket körülvevő burkolatok, amikbe beleépítjük és beletapossuk azokat a mintákat, amelyeket majd a következő korok régészei analizálhatnak, ahogy azt ma teszik a megkövült leletekkel.
Több ezer képből állt össze ez a kiállítás, amely szándékaim szerint bemutatja a legjellemzőbb témákat, megjeleníti a kollégák önálló gondolatait, sok esetben világosan felfedezhető benne egy-egy fotóriporter saját stílusa.
A Frankfurt am Mainban dolgozó Jana Hartmann német fotográfus könyve, a Mastering the Elements annak a sokrétű történetét dolgozza fel az alkímiától a transzhumanizmusig a művész egyedi és progresszív eszközeivel, hogy a „tudományos” ember milyen módon igyekezett visszahatni világára, milyen módon befolyásolta a társadalom és a történelem változásait.
2022. április 12-én hirdették ki a Sony World Photography Awards (SWPA) szakmai kategóriáinak (Professzionális, Nyílt, Ifjúsági és Diák) nyerteseit, ahol Radisics Milán személyében magyar siker is született.
Molnár Zoltán egy szociográfus pontosságával és egy művész érzékenységével méri fel azokat a budapesti mikroklímákat, amelyek egyszerre sajátosan lokális élethelyzeteket mutatnak be úgy, hogy érzékeljük a bennük feltárulkozó sorsok globális problémákat rejtenek. Így illeszkedik be Budapest, a metropolisz, e szépség és szörnyeteg a világ folyamataiba, forgatagába.
2022 márciusában hirdették ki a Sony World Photography Awards (SWPA) nyílt versenyének nyerteseit. A pályázatra 61 országból több mint 340.000 kép érkezett, és több mint 170.000-en neveztek be az Open versenyre, ahonnan a nemzeti díjazottak (National Awards) fotóit is kiválasztotta a zsűri.