Címke: mesterséges intelligencia

Kódolt hagyomány – az AI és a digitális esztétika a kortárs művészetben. Szauder Dávid: Glitches & Glory (2025)

Október elején a budapesti LUMAS Galériában tartott könyvbemutatóval indult útjára Szauder Dávid első kötete, a Glitches & Glory, amely a berlini Gestalten kiadó gondozásában jelent meg. Már a borító is sokatmondó: alcíme – magyarul: „Szauder Dávid digitálisan újragondolt művészete” – pontosan kijelöli azt a határterületet, amelyen a művész mozog. Munkássága az analóg és a virtuális, a kézzel tapintható és a mesterségesen generált világok közti, egyre elmosódó mezsgyét kutatja.

Tovább

Stílus helyett utánzat – A Midjourney TOP10-es listája a legtöbbet promptolt fotográfusokról

A mesterséges intelligencia képgenerátorai egyszerre eszközök és jelzőrendszerek, hiszen jelzik, hogy milyen vizuális nyelvet tartunk követendőnek. Egy októberi összegzés szerint a Midjourney adatbázisában például Annie Leibovitz, Helmut Newton és Nan Goldin képi világa szerepel a leggyakrabban, mivel a felhasználók sok tízezer alkalommal próbálták utánozni a stílusjegyeiket. Mit jelent a fotográfia számára, ha az egyéni alkotói látásmódok egyetlen promptba sűríthetők, a képi gondolkodás helyébe pedig a minden etikai normát félresöprő gépi utánzás lép?

Egy kép az ókorból? – történelmileg hiteles MI-modellt fejleszt a Zürichi Egyetem kutatócsoportja

Edzőcipő Abraham Lincoln lábán. Egy 19. századbeli varrónő telefonja görgetésével kapcsol ki a gyár adta rövidke szünetben. Ezek szélsőséges példák és szemet szúró lehetetlenségek, mégis sok más, kevésbé árulkodó, vintázs hatású MI-generált képnek dőlnek be a közösségi média felhasználói. Ez ellen próbálnak megoldást találni a Zürichi Egyetem kutatói, akik történelmileg hiteles MI-képgenerátort fejlesztenek.

„A mesterséges intelligenciával szinte transzban dolgoztam” – Interjú Sander Coersszel

Sander Coers holland fotográfus múltidéző esztétikával mesél POST című sorozatában az emlékezet felépítéséről, formálódásáról és a férfiidentitás konstrukciójáról. A családi fényképalbumokat kiindulópontként használva mesterséges intelligenciával generált képeket alkotott, így egy fiktív, mégis ismerős világot teremtett, amely egyszerre idézi fel a múltat és kérdőjelezi meg a hitelességét. A nagypapája indonéz örökségéből és gyermekkori emlékeiből táplálkozva Coers érzékeny, olykor nyugtalanító narratívákat hoz létre a posztfotográfia lehetőségeivel kísérletezve. Munkáját 2024-ben beválogatták a Foam Talent programba, 2025-ben pedig jelölték a C/O Berlin Talent Award díjra. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában 2025. október 26-ig látható kiállítás apropóján a fotográfia és az AI kapcsolatáról, a férfiasság változó jelentéseiről és az emlékezet rétegeiről beszélgettünk.

Mikor hihetünk egy képnek? – A fotó, mint bizonyíték

Sokáig széles körben elfogadott álláspont volt, hogy a fénykép bizonyíték erejű, hiszen amit ábrázol, nem a fantázia szüleménye, hanem a külvilág valódi, létező jelensége, amelyet a múlt egy pillanatában a fotográfus megörökített. Ez nemcsak általános közvélekedésként, hanem művészettörténeti és művészetfilozófiai kiindulási alapként is fontos sarokpontja volt a fényképekről való gondolkodásnak. Ennek ellenére számtalan példát találni hamisított fényképekre, amelyeket szándékosan úgy manipuláltak, hogy ne a valóságot ábrázolják. A modern korban, a digitális képmódosító eszközök gyors elterjedésével mindez még általánosabbá vált, a mesterséges intelligencia elterjedése pedig még több okot ad a képekkel kapcsolatos gyanakvásnak. Vajon mennyire lehet hinni egy képnek? Csak napjainkban lehet valódi oka a bizalmatlanságnak?

A mesterséges intelligencia forradalma a fotográfiában – Barát vagy ellenség?

A mesterséges képgeneráló eljárások kapcsán gyakran felmerül az a kérdés, hogy mennyire lehet az MI által készített képeket fényképként kezelni vagy megközelíteni. Ezeknek a generált képeknek gyakran tapasztalható sajátossága, hogy a fénykép vizualitásának másolására törekednek. A mesterséges képeken megjelenő kompozíciók a szín- és látványvilág, illetve grafikai megvalósítottságuk miatt valóban közelebb állnak a fényképeken megszokott vizualitáshoz, a szemlélőnek azonban több lényeges különbségre érdemes ébernek maradnia. Az egyik ilyen differencia abból a magától értetődőnek tűnő tényből adódik, hogy a mesterséges kép nem a külvilág látványát rögzíti, hanem algoritmusok által kreál látványokat.

The Great Voyage – 19. századi vintázs fotográfiákból épít mesterséges múltat a Google AI-filmje

A Google egyik legújabb AI projektje fajsúlyos kérdéseket vet fel a digitális emlékezet, a fikció és a valóság viszonyáról. A The Great Voyage (A nagy utazás) című film talált 19. századi fotográfiák, köztük jellegzetes kabinetképek felhasználásával, a forgatókönyv megírásától a főcím és az aláfestő zene komponálásáig szinte teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készült. A három és fél perces alkotás egy fiktív múltba – hovatovább egy lehetséges jövőbe – vezet bennünket.

Hogyan szúrjuk ki a hamis MI-fotókat? – Hany Farid előadása a hamis képek leleplezéséről

Az internetet elárasztó mesterséges intelligencia által generált képek és videók olyan hitelesnek tűnnek, hogy gyakran a szakértők is alig tudják megkülönböztetni őket a valós alkotásoktól. Hany Farid, a Berkeley Egyetem kutatója és professzora több évtizede dolgozik azon, hogy visszaállítsa az emberek bizalmát a digitális médiában. TED-előadásában bemutatja, hogyan lehet – és miért kell – felismerni a mesterséges intelligencia által generált hamis képeket és mit tehetünk az online tér megtisztításáért.

Az első fotópályázat, ahol a zsűri mesterséges intelligencia volt

Történelmi jelentőségű fordulópontot ünnepelt idén a német PRC cég, amely tizedik évfordulója alkalmából meghirdette a világ első olyan fotópályázatát, amelynek zsűrijét kizárólag mesterséges intelligencia alkotta. A People in Focus névre keresztelt verseny különlegessége nemcsak az automatikus elbírálás volt, hanem az is, hogy a képek értékelése valós időben zajlott, a pontszámokat pedig azonnal nyilvánosságra hozták egy nyilvános ranglistán.

Tovább

Az AI és a fotótörténet találkozása – Hogyan rontotta el a mesterséges intelligencia a világ első fotográfiáját?

A világ első fennmaradt fényképét próbálta digitálisan restaurálni a ChatGPT, pontosabban a DALL·E képgenerálója. A Redditen nyilvánosságra hozott kísérletből nem technikatörténeti áttörés, inkább látványos kudarc lett. De vajon valóban kudarcról beszélhetünk? Vagy az eredmény inkább látlelet arról, hogyan képzeljük el a múltat 2025-ben?

Elena Efeoglou kitalált múltja – AI generált új portrék August Sander nyomán

Mi történik, ha egy történelmi fotóarchívum és a mesterséges intelligencia találkozik? Elena Efeoglou görög képzőművész legújabb projektje egyszerre idézi és kérdőjelezi meg August Sander híres portréalbumának hitelességét. A kölni Die Photographische Sammlung / SK Stiftung Kultur épületében megrendezett tárlat a fotográfia, az emlékezet és a fikció határait feszegeti.

AI-jal vagy anélkül – A portré jövője magyar fotográfusok szemével

A Kiscelli Múzeumban a Budapest FotóFesztivál keretében 2025. június 23-ig látogatható Valós és mesterséges identitások című kiállításon harminc hazai fotográfus munkái segítségével vizsgálhatjuk meg, miként változik a portré funkciója és jelentése az AI térnyerésének idején, és hogyan reagál minderre a kortárs magyar alkotói közeg.

Az öt legjobb ingyenes AI képgenerátor 2025-ben – A Punkt második tesztje

Tavaly májusban megjelent cikkünkben öt népszerű ingyenes vagy ingyenesen is használható AI képgenerátort teszteltünk a Punkton. Azóta eltelt egy év, és az AI képalkotás robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, de a folyamatnak messze nem látjuk még a végét. Új nevek kerültek a figyelem középpontjába, régiek bővítették szolgáltatásaikat, a képminőség pedig mára a fotográfia határait feszegeti. Ebben a cikkben összevetünk újabb öt ingyenesen is elérhető AI képgenerátort, hogy megnézzük, mire képesek a programok 2025-ben.

Az AI szerint a világ – A párizsi Jeu de Paume kiállítása a mesterséges intelligencia és a művészetek kapcsolatát vizsgálja

Méretében, terjedelmében és koncepciójában is egyedülálló a párizsi Jeu de Paume The World Through AI című kiállítása, amely a mesterséges intelligencia és a társművészetek – fotográfia, film, képzőművészet, szobrászat, zene és irodalom – közötti kapcsolatot vizsgálja egy olyan korszakban, amikor az algoritmusok és a generatív képalkotás lehetőségei egyszerre keltenek megdöbbenést és félelmet, lelkesedést és szkepticizmust a társadalom, és vele az alkotóművészek körében.

Vajon a fénykép meg tudja őrizni hiteles tanúként betöltött szerepét a mesterséges intelligencia korában?

Az író, oktató és kritikus Fred Ritchin hiánypótló értekezést írt a fotográfia jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól a mesterséges intelligencia által kiváltott forradalom időszakában. Az amerikai szerző The Synthetic Eye – Photography Transformed in the Age of AI című kötete nem pusztán az AI bizonytalan etikájának kritikai vizsgálatára vállalkozik, de a fotográfia jövőjét temető hangokkal is szembemegy. Ritchin kötete felbecsülhetetlen értékű útmutató az új világban való eligazodáshoz.