A Kiscelli Múzeumban a Budapest FotóFesztivál keretében 2025. június 23-ig látogatható Valós és mesterséges identitások című kiállításon harminc hazai fotográfus munkái segítségével vizsgálhatjuk meg, miként változik a portré funkciója és jelentése az AI térnyerésének idején, és hogyan reagál minderre a kortárs magyar alkotói közeg.
Tavaly májusban megjelent cikkünkben öt népszerű ingyenes vagy ingyenesen is használható AI képgenerátort teszteltünk a Punkton. Azóta eltelt egy év, és az AI képalkotás robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, de a folyamatnak messze nem látjuk még a végét. Új nevek kerültek a figyelem középpontjába, régiek bővítették szolgáltatásaikat, a képminőség pedig mára a fotográfia határait feszegeti. Ebben a cikkben összevetünk újabb öt ingyenesen is elérhető AI képgenerátort, hogy megnézzük, mire képesek a programok 2025-ben.
Méretében, terjedelmében és koncepciójában is egyedülálló a párizsi Jeu de Paume The World Through AI című kiállítása, amely a mesterséges intelligencia és a társművészetek – fotográfia, film, képzőművészet, szobrászat, zene és irodalom – közötti kapcsolatot vizsgálja egy olyan korszakban, amikor az algoritmusok és a generatív képalkotás lehetőségei egyszerre keltenek megdöbbenést és félelmet, lelkesedést és szkepticizmust a társadalom, és vele az alkotóművészek körében.
Az író, oktató és kritikus Fred Ritchin hiánypótló értekezést írt a fotográfia jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól a mesterséges intelligencia által kiváltott forradalom időszakában. Az amerikai szerző The Synthetic Eye – Photography Transformed in the Age of AI című kötete nem pusztán az AI bizonytalan etikájának kritikai vizsgálatára vállalkozik, de a fotográfia jövőjét temető hangokkal is szembemegy. Ritchin kötete felbecsülhetetlen értékű útmutató az új világban való eligazodáshoz.
A Magnum Photos tagja, Carl De Keyzer új projektjében mesterséges intelligencia segítségével készítette el legújabb albumának képeit. Mivel a COVID-19 és az ukrajnai háború miatt nem tudott Oroszországba utazni, a Midjourney nevű MI-eszközt használta, hogy megvalósítsa elképzeléseit. De Keyzer célja az volt, hogy az MI-t a saját fotográfiai látásmódjára hangolja, és képeket hozzon létre Putyin Oroszországáról anélkül, hogy fizikailag jelen lenne.
Az idén márciusban tizenegyedik alkalommal megrendezésre kerülő berlini fotóhónap, az EMOP Berlin – European Month of Photography 2025 programsorozat részeként megszületett az első nagyszabású kiállítás, amely fotográfiák és mesterséges intelligenciával készített generatív képek parallel reprezentációjával igyekszik diskurzust folytatni a két médium párhuzamos létjogosultáságáról. A Guelman und Unbekannt galériában rendezett Rivals – Photography vs. Promptography című tárlat kurátora a német Boris Eldagsen, aki 2023-ban azzal vált széles körben ismertté, hogy a Sony World Photography Awards kreatív kategóriájában generatív képével ért el első helyezést.
Boris Eldagsen akkor vált ismertté, amikor 2023-ban elnyerte a Sony World Photography Award díját egy olyan képpel, amelyet egy AI képgeneráló szoftver segítségével készített el. Eldagsen a díjat visszautasította, majd a mesterséges intelligencia és a fotográfia viszonyáról szóló nemzetközi diskurzus egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Punkt megkereste az alkotót, aki írásban válaszolt kérdéseinkre.
A Los Angeles-i Getty Múzeum történelmi lépést tett azzal, hogy először vásárolt meg egy mesterséges intelligencia (AI) által generált képet. Az alkotás címe Cristian en el Amor de Calle (2024), és Matías Sauter Morera, egy Costa Rica-i queer művész készítette. Ez a vásárlás nemcsak a fotóművészet fejlődésének egy új szakaszát jelzi, hanem azt is, hogy az AI által létrehozott képek immár a kortárs művészet szerves részévé válnak.
Az Invoke vállalat megszerezte az első olyan szerzői jogi védelmet az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalától (U.S. Copyright Office), amely teljes mértékben mesterséges intelligencia (MI) által generált műalkotásra vonatkozik. Ez az eset precedenst teremthet a jövőbeni MI által támogatott művészeti alkotások szerzői jogi védelmére vonatkozóan.
A Vatikán, a Microsoft és az örökség digitalizálásával foglalkozó Iconem cég között létrejött együttműködés során eddig nem látott léptékű örökségvédelmi dokumentációs és digitalizációs projekt valósult meg 2024 novemberére, melynek során a Szent Péter-bazilikáról 400.000 nagy felbontású fényképet készítettek drónok, kamerák és lézerek segítségével.
Egy barcelonai kezdeményezés, a Synthetic Memories akadémiai és művészeti intézményekkel együttműködve 2022-es indulása óta arra tesz kísérletet, hogy a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruáljon olyan személyes és kollektív emlékképeket, amelyeket a múltban sem fényképen, sem mozgóképen soha nem rögzített senki. Az AI alapú képi rekonstrukció a személyes múlt feldolgozását, a kollektív történelmi emlékezet megőrzését, valamint a demenciában szenvedők emlékeinek a megmentését egyaránt hivatott segíteni.
A veszprémi Művészetek Házában, a Dubniczay-palotában 2024. október 6-ig látogatható a Rettentő gondolatok boltja (és a Jó gondolatok terme) című kiállítás, ahol Can Togay mesterséges intelligencia segítségével generált alkotásait mutatják be.
A C/O Berlin és az IFA nemrég jelentette be a 2024. július 29. és augusztus 3. között megrendezett Teens Workshop Utopia 2124 pályázat négy nyertesét. A C/O Berlin Education keretében tartott workshopon huszonnyolc 12 és 17 év közötti tinédzser kapott lehetőséget, hogy a professzionális workshopvezetők irányításával megörökítsék környezetüket, és az új, mesterséges intelligencia alapú eszközöket felhasználva megalkossák saját személyes utópiájukat 100 év távlatára.
A londoni születésű konceptuális művész, Phillip Toledano (1968) sorrendben nyolcadik albuma, az Another America olyan történelmi valóságot mutat be, amely soha nem létezett. Generatív képeinek szereplői, különös eseményekkel és katasztrófákkal teli 1940-es, 1950-es évekbeli Amerikája egyszerre tűnik ismerősnek és furcsának; hasonlóan ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk.
Május 31-én szokatlan poszt jelent meg Ansel Adams egyik közösségi médiafelületén, amikor a híres fotográfus életművének kezelői azzal a gyakorlattal kapcsolatban fejezték ki nemtetszésüket, amelyben egyes AI-szoftverek olyan képeket generálnak, amelyek a művész stílusában készültek. A poszt mellett egy képernyőfelvétel is szerepelt, amelyen egy sor fekete-fehér kép volt látható, amelyeket az Adobe Stock képalkotó algoritmus készített Ansel Adams jellegzetes stílusában.