A széllel szemben, az élménytársadalom minden kényelemorientált ragaszkodásával szemben, ezek az emberek a maguk urai. Az eddig megvalósult képanyag rávilágít a szabadság egyfajta értelmezésére, amit kevesen érezhetnek közülünk.
Gyenis Tibor tájban végzett beavatkozásai, kihelyezett tárgyai, geometrikus megfontolások mentén hozták létre a fényképezés során létrejövő képeket, és a felkasírozott fotók hordozóanyagának megfaragása, adott részeinek kimetszése, hasonló formai sajátosságok mentén jött létre.
Zagyvai a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj második évében – hasonlóan az első ösztöndíjas évhez – a helyszínválasztás tekintetében szintén a lokálisra támaszkodott, miközben álomszerű vagy képzeletbeli utazásokat jelenített meg.
Bartis kiszakítja a nézőt a racionális, analitikus gondolkodás kényszeréből, és arra ösztönzi, hogy valamiféle zsigeri, az értelem számára megfogalmazhatatlan, transzcendenciára éhes nézőpontból tekintsen a létre, a saját létezésére.
Lenyűgöznek a kapcsolatok. Véletlenszerűen készítek képeket a barátaimról, rokonaimról, szerelmeimről, ismerőseimről. A cél, a célom, az, hogy megértsem a szeretet működését. Hogy mi köt össze embereket. Kilenc év fényképezés után pedig megértettem, hogy nincs egyetlen jó válasz. A válasz az, hogy máig nem tudom, és nem hiszem, hogy valaha is megtudom.
Különösen lenyűgöző hatású az ilyen színezés ezeken a Geddes kollekciójában lévő üvegdiákon. A mesterek érdemei folytán ezek a képek úgy néznek ki, mintha azokat napjainkban modern, színes anyagra (filmre) készítették volna.
Egy interjúban Szilágyi Lenke azt mondta, hogy Oroszországban a fényképezést még baráti gesztusnak tartják az emberek. Képeinek szereplőit, úgy tűnik, valóban nem zavarta a fotós jelenléte, sokan közülük kifejezetten barátságosan tekintenek a kamerába.
Benkő Imre fotográfus a dokumentarista fotográfia egyik ikonikus alakja, az 1960-as évek eleje óta készít fényképeket. Mostani összeállításunkban Benkő Imre Kínában készült képeiből válogattunk, ahol az elmúlt 35 év alatt összesen kilenc alkalommal járt.
Gábor Enikő 1996-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Érdeklődésének középpontjában kezdetektől fogva a kamera nélküli fotográfia áll, munkái a festészet és a fotográfia határterületén helyezkednek el. Mostani összeállításunkban az alkotó fotóplasztikáiból közlünk egy válogatást, a kiválasztott munkák egy alkotói-gondolati ívet mutatnak be: hogyan irányult az alkotó figyelme az analóg-digitális fotogram közötti képkészítés különbözőségeire, s ennek eredményeként milyen 3D-alkotásokat, fotótárgyakat készített.
Varga Viktor a Budapesti Metropolitan Egyetemen végzett fotográfusként, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem médiadesign MA szakos hallgatója. Munkáinak kiindulópontja többnyire a fotográfia, ám sok esetben azon túllépve dolgozik intermediális megoldásokat keresve.
Üveges Mónika képzőművész 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, munkáiban a festészet, a szobrászat és a fotográfia közötti átjárhatósággal foglalkozik, a hagyományos képformátumokat kitágítva, relief jellegű, tárgyiasított képeket hoz létre.
Vadászi Zoltán fotográfus 2012-ben orvosbiológiai mérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 2017-2019 között a Kaposvári Egyetem fotográfus mesterhallgatója volt. 1/0 című sorozatában Vadászi az objektív valóság megkérdőjelezhetőségével foglalkozik.
Tóth József Füles többszörös díjazott karikaturista, fotográfus, reklám- és illusztrációs fényképész. Reklámfotói, plakátjai az 1960-as évektől kezdve határozták meg a magyar társadalom vizuális tartalomfogyasztását. Eheti galériánkban 1962 és 1970 között készített reklámfotóiból válogattunk.
125 évvel ezelőtt ezen a napon, 1895. július 20-án született minden idők egyik legnagyobb hatású magyar művésze, Moholy-Nagy László. Egy személyben volt képzőművész, fotográfus, tipográfus, designer, gondolkodó és pedagógus, akinek kísérletező gondolkodása és progresszív alkotói munkássága hatással volt mindarra, amit ma a XX. század művészetének tekintünk.
Balogh Viktória 2019-ben végzett a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán fotográfia mesterszakon. Az UNKNOWN sorozat – mely mestermunkája volt – az emlékműállítás témájával és a ránk maradt tudások átörökítésével és fennmaradásával foglalkozik.