Meglepő eredmények a Bonhams árverésén: Diane Arbus tételei alulmúlták a várakozásokat

A Bonhams aukciós ház New York-i árverésén Diane Arbus, a 20. századi amerikai fotográfia egyik legnagyobb hatású alkotójának képei kapták a főszerepet. A helyi idő szerint április 8-án délután tartott árverésen a Lily Tomlin és Jane Wagner által felépített magángyűjtemény legkiemelkedőbb darabjaira lehetett licitálni. Az esemény után nem sokkal egy online aukció is lezárult, ahol Arbus munkái mellett fontos 20. századi művészek alkotásai is helyet kaptak. Ellentétben az elemzői és értékbecslői várakozásokkal Arbus képei iránt a korábbiakhoz képest kisebb kereslet mutatkozott és több kiemelt tétel vevő nélkül maradt.

Nemeh Diana autizmusról szóló sorozata nyerte el a 44. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját

2026. április 23-án a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban rendezték meg a 44. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményhirdetését és díjátadóját. A pályázatot a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya hirdette meg, amelyre 258 szerző 2355 pályaművel, összesen 6196 fotóval pályázott. A képeket nemzetközi zsűri bírálta el egy négyfordulós kiválasztási procedúra során. Döntésük alapján a két nagydíjat Nemeh Diana szabadfoglalkozású fotográfus nyerte Nimród című sorozatával (MÚOSZ Nagydíj), valamint Melegh Noémi Napsugár (Telex.hu) a Tizennyolc év az örökkévalóság című munkájával (André Kertész Nagydíj).

Döntés született Mike Disfarmer, a halála után híressé vált fotográfus szerzői jogi perében

Mike Disfarmer egy a korában ismeretlen fotográfus volt, aki monoton nyugalomban készített portrékat a stúdiójába látogató arkansasi lakosokról. Halála után azonban letisztult, érzelemmentes, fekete-fehér felvételei – amelyek hű korrajzot mutattak a kisvárosi amerikai miliőről – híressé váltak, az elhunyt fotográfus egy rokona pedig hat évtizeddel később pert indított a Disfarmer fényképeit őrző Arkansas Museum of Fine Art ellen, mondván, erkölcstelen módon sajátították ki a család örökségét.

206 Vivian Maier-nyomat, egyetlen tételben, másfél millió dollárért – mennyit ér egy életmű, ha utólag hívják elő?

Március végén az Artnet Auctions egy szokatlan tétellel próbált történelmet írni: 206, már kifutott Vivian Maier-nyomatot kínált egyetlen csomagban, 600 ezer dolláros nyitóárral és egymillió–1,5 millió dolláros becsértéken. A csomag március 26-án gazdátlanul zárult. Ez nem kudarc – legalábbis nem abban az értelemben, ahogy első hallásra hangzik. Inkább az aukciós tér kíméletlen racionalitásának megnyilvánulása, amely élesen rávilágít, hogy a fotográfia árazását sosem pusztán maga a vizuális tartalom, hanem a mű és az alkotó fizikai találkozása is meghatározza.

Kihirdették a 2026-os Sony World Photography Awards nyerteseit

A 2026-os Sony World Photography Awards díjait 2026. április 16-án egy londoni gálán adták át, ahol Citlali Fabián nyerte el Az év fotográfusa címet. Emellett a tíz professzionális kategória győzteseit, valamint az Open, Student és Youth kategóriák összesített nyerteseit is bejelentették. A díjazott képek április 17. és május 4. között tekinthetők meg a Somerset House-ban.

Kerüljünk képbe a múlttal! – Kik dokumentálták a száz évvel ezelőtti világot?

A fotográfia már a technika megszületése óta a dokumentálás fontos és egyik leghitelesebbnek tartott eszköze. Ilyen célra a fényképezés hajnalán éppúgy használták, mint a világháborúk idején, a 20. század második felében vagy éppen napjainkban. Amikor a fényalapú képrögzítés technikája megfelelő fejlettségi szintet ért el, több fotográfus, mecénás és kereskedő határozott úgy, hogy megörökítik az akkori világ legfontosabb jelenségeit. Az egymástól független projektek jellemzően a 19. század végén indultak útjukra. Az alábbiakban ilyen dokumentatív munkákat vizsgálunk meg, a legfontosabb magyar alkotókra koncentrálva.

Egy perc rombolás, három nap tűzvész: Arnold Genthe és az 1906-os San Franciscó-i földrengés képei

Amikor 1906. április 18-án, hajnali 5 óra 12 perckor a Szent András-törésvonal mentén rengeni kezdett a föld, San Francisco lakói valóságos világvégével szembesültek. A nagyjából 7,9-es magnitúdójú földrengés ugyan alig egy percig tartott, de az azt követő háromnapos tűzvész szinte teljesen eltörölte a föld színéről a nyugati parti metropoliszt. A romok és a lángok között mindeközben egy különös figura járta az utcákat Kodak kamerájával; a berlini születésű pályaelhagyó klasszika-filológus, aki ekkor már a város keresett műtermi fotográfusának számított. Az 1906-os katasztrófa 120. évfordulóján Arnold Genthe (1869–1942) San Franciscó-i sorozatára mint a modern vizuális emlékezet meghatározó mérföldköveként tekintünk; ám a fotográfus hamarosan a piktorializmus elkötelezett alkotójává vált.