„Az ír keményfiú” a fényképezőgéppel – Timothy O’Sullivan és a modern fotóriport kezdetei

Timothy H. O’Sullivan (1840–1882) mindössze alig több mint egy évtized alatt írta be magát a fotográfia történetébe, mégis az amerikai polgárháború és a vadnyugat legmeghatározóbb képei fűződnek a nevéhez. A bátor és könyörtelenül realista látásmóddal dolgozó ír származású fotográfus egyszerre volt haditudósító, felfedező és úttörő, aki képein nem romantizálta, hanem leleplezte a tájat, az embereket és a kort, amelyben élt. Rövid élete ellenére munkássága ma is mérceként áll a fotótörténetben.

Amikor az AI választ: képpárosító eszközt indított a Cleveland Museum of Art

A Cleveland Museum of Art izgalmas új ArtLens AI: Share Your View eszközt mutatott be, amely mesterséges intelligencia segítségével köti össze a látogatók saját fotóit a múzeum online gyűjteményével, így akár egy mai privát turistafotó is párba állítható egy több száz éves műalkotással. A projekt jól illeszkedik abba az online gyűjtemény- és digitális innovációs stratégiába, amely az intézmény célja, hogy a művészetet ne csak fizikailag, hanem virtuálisan is megtapasztalhatóvá és személyessé tegye.

Mélységek és magasságok – Eve Arnold kiállítása Berlinben

Eve Arnold a 20. századi fotográfia egyik legérzékenyebb és legkövetkezetesebb megfigyelője volt: a Magnum első női tagjaként ugyanazzal az empátiával fordult Hollywood sztárjai és a társadalom peremén élők felé. A berlini F³ – Space for Photography nagyszabású kiállítása most azt az életművet mutatja be, amely Marilyn Monroe ikonikus portréin túl a szegénység, a politika, az identitás és az emberi méltóság kérdéseit is következetesen vizsgálta.

A középre komponált némaság – Hogyan adhatunk nevet és sorsot egy 160 éves fotográfia ismeretlen szereplőjének?

Alexander Gardner neve többnyire Abraham Lincoln portréiról és az amerikai polgárháború csataterein heverő holttestekről emlékezetes; az amerikai fotográfus munkássága azonban messze túlmutat az egykori hadszíntereken. Martha A. Sandweiss történész legújabb kötete, a The Girl in the Middle Gardner egyetlen, 1868-ban készült felvételén keresztül mutatja be, hogy miként képes a fotográfia egyszerre megőrizni és elfedni a múlt számos fragmentumát.

Mit nézzünk februárban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Februárban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a lakótelepek világa, a kortárs testábrázolás, Benkő Imre első posztumusz kiállítása, a kelet-európai vizuális kultúra markáns lenyomatai és a szerelem. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Fotográfia vs. AI: riasztó adatok egy friss szakmai kutatásból

Egy friss brit szakmai felmérés szerint a fotográfusok több mint fele már elveszített megbízásokat a generatív mesterséges intelligencia miatt, miközben drasztikusan csökken a publikált és a megrendelésre készített képek száma is. Az Association of Photographers (AOP) adatai nemcsak a bevételkiesés mértékére világítanak rá, hanem arra is, hogyan változik meg a fotográfusok viszonya a saját archívumaikhoz, jogaikhoz és a mesterséges intelligenciához.

A vizuális brand genezise: Oscar Wilde és Napoleon Sarony 1882-es portréja

2026 február 18-án a Bonhams Knightsbridge-i árverésén egy látszólag szerény méretű kabinetkártya kerül kalapács alá. A szépia tónusú albuminprinten Oscar Wilde áll, teljes alakos beállításban, egy díszített stúdiófalnak támaszkodva. A becsérték 1500 és 2500 font – átszámítva nagyjából 670 ezer és 1,1 millió forint között – mozog. A tétel azonban jóval többet hordoz, mint amennyit ezek a számok sugallnak: egy vizuális korszakváltás lenyomatát.

Peter Hujar egy napja – amikor a hétköznapi idő válik művészetté

Film készült Peter Hujar életéről, de nem a megszokott módon. Ira Sachs új alkotása, az Egy fotográfus egy napja nem kronologikus életrajz, nem pályakép és nem is kánonmagyarázat. Egyetlen beszélgetésre és egyetlen nap történetére épül, mégis pontos és érzékeny képet ad arról az alkotói létezésformáról, amely Peter Hujart a 20. századi New York művészeti és queer közegének meghatározó fotográfusává tette. A filmet 2025-ben mutatták be, a főszerepeket Ben Whishaw és Rebecca Hall alakítják.