Egy örök álmodozó vallomása – így emlékszik René Burri özvegye a legendás svájci fotográfusra

René Burri kitűnt a többi Magnum fotográfus közül. Nem csupán az építészet vagy az emberek, hanem a lélegző városok és a falak között élők történeteinek komplexitása mozgatta. Bejárta az egész világot, fényképei mint a kulturális antropológia esztétikus leletei maradtak velünk, amelyek tökéletes egyensúlyt képeznek az intuitív spontaneitás és a mérnöki strukturáltság között. A Budapest FotóFesztivál keretében megrendezett kiállítása kapcsán özvegyét, Clotilde Blanc Burrit kérdeztük az egykori Magnum-tag látásmódjáról, művészetét mozgásban tartó életfelfogásáról és a nevét viselő alapítvány sorsáról.

Okostelefon igen, AI nem – Joel Meyerowitz álláspontja a kortárs képalkotásról

Joel Meyerowitz életműdíja nemcsak egy kivételes pálya elismerése, hanem egy világos állásfoglalás is a fotográfia jelenéről. Miközben a legendás alkotó üdvözli az okostelefonos képalkotás demokratizáló hatását, a mesterséges intelligenciát tudatosan kívül tartja saját gyakorlatán. Nézőpontja élesen rávilágít arra, hogy a fotográfia tétje ma is a fizikai jelenlét és a valóság közvetlen megtapasztalása.

Mit nézzünk májusban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Májusban sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. Még tart a Budapest FotóFesztivál, így ebben a hónapban is a tizedik születésnapját ünneplő BPF kiállításainak képeiből válogattunk. Hazai divatfotók, az analóg szerelmesei, egy világhírű olasz fotográfus építészeti képei és egy szakítást követő pillanatok képei. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Kézzel színezett 19. századi fényképek – a Galerie Roger-Viollet online kiállítása

Miután Nicéphore Niépce 1826–1827-ben feltalálta a fényalapú képalkotást, a technika hamar elterjedt, és gyors fejlődésen ment keresztül. Megjelentek a photochrom, illetve az üveglemezes sztereoszkopikus eljárások, amelyeknek köszönhetően a könnyen reprodukálható tájképek, utcai jelenetek és portrék eláraszthatták a piacot. A 20. század legelejére hatalmassá nőtt iparág fontos szereplője volt az amerikai Detroit Publishing Company, de ekkor élte aranykorát Európában a Léon & Lévy Studio is, amelynek gyűjteményéből a párizsi Galerie Roger-Viollet nemrég egy online, mindenki számára hozzáférhető kiállítást mutatott be, amely június 6-áig tekinthető meg.

Fény az abszolút sötétségben: miért egy tízéves fényképezőgép volt a legalkalmasabb az Artemis–II misszió rögzítésére?

Az Artemis–II küldetés nemcsak az emberi űrrepülés új mérföldkövét jelentette, hanem egy váratlan technológiai döntésre is rávilágított: miközben a NASA a legmodernebb kamerákat is a fedélzetre vitte, a misszió vizuális dokumentációjának kulcsszereplője egy közel egy évtizedes fényképezőgép lett. 

AI fényképezőgép a láthatáron?

Az áprilisi tréfák a fotográfia piacát sem kerülték el, ilyenkor gyakran felbukkannak hírek olyan abszurd termékekről, mint például egy ISO 0 érzékenységű film. Azonban a Thypoch márka egy olyan koncepciókamerát jelentett be, amely akár valóban meg is jelenhet. Az elsősorban Leica M bajonettes rendszerekhez fejlesztett, megfizethetőbb optikáikról ismert vállalat egy olyan fényképezőgépet mutatott be, amely megjelenésében szokatlan, de technikai adatait nézve megvalósíthatónak tűnik. A bejelentés dátuma és módja azonban sokakat elbizonytalanított abban, hogy valóban piacra kerülhet-e a közeljövőben egy ilyen termék.

Lincoln az esőben, Atlanta romokban – a korai fotótörténet kulcsműveit szerezte meg a National Gallery of Art

A washingtoni National Gallery of Art legutóbbi vásárlása a dokumentarista rögzítés és az autonóm esztétikai minőség közötti átmenetet vizsgálja. Alexander Gardner, George N. Barnard és Andrew Joseph Russell polgárháborús felvételeinek, valamint a 20. századi modernizmus és Sebastião Salgado munkáinak beemelése a fotográfia technikai eszközzé minősítésétől a múzeumi tárggyá válásáig tartó folyamatot teszi láthatóvá.