Március 12-én osztották ki a Balogh Rudolf-díjakat. Az 1992-ben alapított állami díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja, melyet kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenységért adományoznak évente két személynek. Idén a Balogh Rudolf-díjat Bácsi Róbert László és Molnár Zoltán fotográfusok vehették át.
A testvérpár tagjai ugyan a repüléstechnikában elért eredményeikről ismertek világszerte, ám azt kevesebben tudják, hogy fényképezéssel is foglalkoztak. Bár az 1900-as évek elején a fotográfia már nem számított nóvumnak, az ekkor elérhető fényképezőgépek használata sok szaktudást igényelt. A Wright fivérek által hátrahagyott, több mint háromszáz üvegnegatív arról tanúskodik, hogy lelkesen dokumentálták a repülőgépükkel végzett kísérleteik sikereit és kudarcait, de rokonaikról, családjaik mindennapjairól és ünnepeiről is készítettek felvételeket.
Peter Stein személyes és szakmai vállalásként célul tűzte ki, hogy édesapja munkásságát a művészeti világ elé tárja – és hamar szembesült azzal, hogy egy fotográfiai életmű megőrzése és hosszú távú biztosítása nem egyszerű feladat. Az interjúban operatőri pályájáról, oktatói tevékenységéről, valamint az apja rendkívüli örökségének megőrzésével járó kihívásokról és örömökről beszélgettünk.
David LaChapelle As the World Turns című retrospektív kiállítása az ikonikus sztárportrék mögötti repedéseket tárja fel: a túlszínezett popkulturális látványvilág mögött egyre hangsúlyosabban jelennek meg az emberi törékenység, az ökológiai szorongás és a személyes útkeresés kérdései. A tárlat – mely 2026. május 3-ig látogatható – a fotográfus pályájának azt az ívét követi végig, amely a magazinok címlapjaitól a monumentális, allegorikus kompozíciókig vezet.
Az International Center of Photography csoportos kiállítása a fényképezés vizuális újraértelmezésének lehetőségeivel foglalkozik. A HARD COPY NEW YORK című tárlat a fénymásolt, reprodukált kép használatát is beemelte koncepciójába, hogy új megközelítéseket vethessen fel. Az így megszülető kiállítási képanyag egyfajta válogatás a különböző generációkhoz tartozó elismert fotográfusok munkáiból, amelyekben az absztrakció, a dokumentarizmus, vagy éppen a divatfotográfia találkozik. A kiállítás május 4-ig várja az érdeklődőket New Yorkban.
A 20. század eleje sorsfordító pillanat volt a testábrázolás történetében. A fényképezés – ebben az időben még öntudatra ébredő, új jelentésrétegekkel telítődő médiumként – nem csupán a technikai pontosság ígéretét hordozta, hanem a test radikálisan új esztétikai és kulturális értelmezését is lehetővé tette.
2026 áprilisában az AIPAD, vagyis a The Association of International Photography Art Dealers (Nemzetközi Fotóművészeti Kereskedők Szövetsége) az 1979 óta futó, kizárólag a fotóművészetnek szentelt vásárra idén kifejezetten aktuális latin-amerikai fókusszal tér vissza a New York-i Park Avenue Armoryba.
mesterséges intelligenciák felhasználásával készült tartalmak jelenlegi szerzői jogi kategóriái az AI megjelenése előtti jogi környezetből származnak, így bizonyos esetekben nem egyértelmű helyzetek alakulnak ki. Az utóbbi időben felmerült aggályok közé tartoznak az AI-képek felhasználásának etikai és jogi kérdései is, amely egyelőre annyira új terület, hogy még nincs is rájuk vonatkozó egzakt szabályozás. Emiatt a generatív AI-t használó személy gyakran saját belátása szerint készíthet tartalmakat, ami felvetheti a felelős alkotói magatartás kérdéseit is.
