Kerüljünk képbe a múlttal! – Kik dokumentálták a száz évvel ezelőtti világot?

A fotográfia már a technika megszületése óta a dokumentálás fontos és egyik leghitelesebbnek tartott eszköze. Ilyen célra a fényképezés hajnalán éppúgy használták, mint a világháborúk idején, a 20. század második felében vagy éppen napjainkban. Amikor a fényalapú képrögzítés technikája megfelelő fejlettségi szintet ért el, több fotográfus, mecénás és kereskedő határozott úgy, hogy megörökítik az akkori világ legfontosabb jelenségeit. Az egymástól független projektek jellemzően a 19. század végén indultak útjukra. Az alábbiakban ilyen dokumentatív munkákat vizsgálunk meg, a legfontosabb magyar alkotókra koncentrálva.

Egy perc rombolás, három nap tűzvész: Arnold Genthe és az 1906-os San Franciscó-i földrengés képei

Amikor 1906. április 18-án, hajnali 5 óra 12 perckor a Szent András-törésvonal mentén rengeni kezdett a föld, San Francisco lakói valóságos világvégével szembesültek. A nagyjából 7,9-es magnitúdójú földrengés ugyan alig egy percig tartott, de az azt követő háromnapos tűzvész szinte teljesen eltörölte a föld színéről a nyugati parti metropoliszt. A romok és a lángok között mindeközben egy különös figura járta az utcákat Kodak kamerájával; a berlini születésű pályaelhagyó klasszika-filológus, aki ekkor már a város keresett műtermi fotográfusának számított. Az 1906-os katasztrófa 120. évfordulóján Arnold Genthe (1869–1942) San Franciscó-i sorozatára mint a modern vizuális emlékezet meghatározó mérföldköveként tekintünk; ám a fotográfus hamarosan a piktorializmus elkötelezett alkotójává vált.

Fresh Meat 2026 – Látlelet a fiatal hazai kortárs fotográfiáról

A Budapest Fotófesztivál szervezői idén is bemutatják a feltörekvő, fiatal hazai fotográfusokat felvonultató FRESH MEAT 2026 című kiállítást, amely a fiatal alkotók legfrissebb, kísérletező és személyes hangvételű munkáira fókuszál. A kiállítás 2026. április 13. és május 1. között látogatható a Szerkesztőség Galériában.

Metamorfózisok kora – hat európai alkotó reflexiói egy átalakuló világra

A Centre photographique Rouen Normandie új kiállítása, a METAMORPHOSIS, hat fiatal európai fotográfus munkáin vizsgálja az átalakulás fogalmát, biológiai, társadalmi és mitológiai értelemben egyaránt. A FUTURES európai fotográfiai platform támogatásával megvalósuló tárlat 2026. május 9-ig látogatható Franciaországban.

A vizuális empátia és a művészetterápia – tanítható-e együttérzés képekkel?

Tanítható-e az együttérzés képeken keresztül? A vizuális empátia kutatása ma már nemcsak az esztétika, hanem a kognitív tudományok és a művészetterápia egyik kulcskérdése is: azt vizsgálja, miként válik a néző a látottak érzelmi részesévé. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem olyan tapasztalati helyzeteket teremtenek, amelyekben az empátia gyakorlása és fejlesztése is lehetővé válik. De vajon mennyiben automatikus reakció ez, és mennyiben tanulható képesség?

„Ez a történet Csernobilról nemcsak mint tragédiáról szól, hanem arról is, hogy miként marad fenn az emlékezet” – Beszélgetés Maxim Dondyukkal

Április 1-től május 17-ig látogatható a Mai Manó Házban Maxim Dondyuk: A felejtés zónájában – Csernobil archívuma című kiállítás. Az 1983-ban született, nemzetközi hírű ukrán fotográfus és vizuális művész eddig öt évet töltött a tiltott zónában, hogy dokumentálja a természet által fokozatosan visszahódított területet, miközben figyelme idővel a házakban, lakásokban és különféle intézményekben hagyott dokumentumokra – negatívtekercsekre, fényképekre, levelekre és képeslapokra – irányult. Dondyuk projektje, a Chornobyl Archive, saját fotográfiáival együtt jelenleg 20 ezer darabot számlál, melyből a budapesti kiállítás is válogat. A tárlat alkalmából beszélgettünk az alkotóval.