5kérdés – Gyenis Tibor

5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Gyenis Tibor Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt kérdeztük.

1.     Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

A képzőművészet felől kezdett érdekelni a fotográfia, ezért főleg olyan alkotók munkái lelkesítettek, akiknél a fotózás, mint aktus fejezte be a folyamatot. Illetve úgy láttam, ez a médium teszi koncentrálttá, erőssé a tevékenységüket. Kiki Smith, Ana Mendieta, Rebecca Horn munkái az akkori érdeklődésemnek megfelelően az emberi test és identitás kapcsolatait, valamint a társadalmi meghatározottság szempontjait mutatták fel szuggesztíven és érzékenyen. Fontos megemlíteni Gellér B. István vagy Hajas Tibor munkáit is. Furcsa módon az ugyanazon városban aktív Pécsi Műhelyt akkor nem ismertem. Az egyetemen nem esett szó róluk, és csak később ismertem fel hatásukat.

2.     Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

Nem tudok ilyen alapvető és egy dolgot kiemelni, sok és heterogén hatás formálta a képi gondolkodásomat, eszközeimet. De hogy mégis említsek egyet, az egy kis könyvecske, egy fotóesszé Derek Jarman kertjéről. Howard Sooley az ezredfordulós létperspektíva egy megkapó és kedves változatát a rendezővel együtt fotózta évekig. Az esetlegesség, az önirónia mind az évekig tartó fotózásban, mind a szelíd kertészkedésben egy atomerőmű háta mögötti kopár területen revelatív volt. Az érzékenyen szerkesztett szerény könyvecske bátorító és felszabadító volt a professzionális gigaprodukciók nyomasztó homlokzatai között.

3.     Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

Művészetek Háza, Pécs, 1992. Nagyon élveztem Várkonyi György felkérésre installálni a munkákat. Weber Kristóf, a térbe, általa feszített huzalokon, oda komponált etűddel nyitotta meg a kiállítást.

4.     Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

Korábban a 4x5 inches méret volt számomra a megoldás, mert a lehetetlen helyekre igyekeztem eljutni, de részletgazdag képfelületet akartam elérni. Az előkészületek, a

korlátozott expo-szám kiemeli ezt a fajta fotózást számomra az idő szokásos folyásából. Ma már a technológia ritkasága miatt kicsit ez az eljárás fetisizálódott, illetve nagy áldozatokat követel, ezért abbahagytam. A műszaki gép adottságainak megfeleltethető digitális technika nem áll a rendelkezésemre, így ami van, ambivalensen is viszonyulok hozzá, már többször le is ejtettem, egyszer még a motoromról is legurult a gép és kilyukadt a titánváz. Nem ragaszkodom egy technikához vagy eszközhöz, utóbb keverem is a fotográfiát installatív vagy szobrászi eszközökkel.

5.     Milyen fényképet készített legutóbb?

Vannak képek, amelyek nem illenek bele a sorozataimba. Ezek általában talált helyzetek, nem általam létrehozott látványok, azonban nem akarok lemondani róla, mert a kapcsolódásokkal gazdagodik az anyag. Ezekből egy lazább fotó-napló áll talán össze. Ez is egy ilyen darab. Méretét még nem tudom, de kisebb, húsz-harminc cm lesz. Általában utazásaim közben készülnek az ilyen képek.