Ideje inspirálódni!

Sokak szerint a technikai képalkotáson alapuló fotográfia alapvetően különbözik a többi vizuális művészeti műfajtól. Épp ezért kezelik sok esetben teljesen külön a festészettől, szobrászattól, vagy akár a grafikától is, elég, ha a számos, kifejezetten csak fotográfiára specializálódott múzeumra vagy galériára gondolunk. Bár ez a fajta megkülönböztetés sok esetben igen problematikus és idejétmúlt, tény, hogy míg műtárgyakkal viszonylag ritkán találkozunk a mindennapokban, addig fényképek tucatjai vesznek körül minket bármerre is nézünk az online vagy akár a fizikai környezetünkben. Mi több, mi magunk is nap mint nap hozzájárulunk a nagyipari képtermeléshez, hiszen okoseszközeink és kameráink segítségével bármit lencsevégre kaphatunk, a közösségi oldalakon pedig korlátlan mennyiségben oszthatjuk meg ezeket a felvételeket. De ha bárki készíthet fényképet, mégis mitől válik egy fotográfia egyedivé és valódi kortárs művészeti alkotássá?

Pontosan ezt a kérdést teszi fel Lorna Yabsley a 2019 év végén megjelent, The Photography Ideas Book (A fényképészeti ötletek könyve) című könyv bevezetőjében. Az ILEX és az Octopus Publishing Group gondozásában megjelent kötet a Tate Modern által kiadott ismeretterjesztő sorozat része, melynek célja a modern és kortárs kultúra élvezhető formában történő népszerűsítése. Tulajdonképpen egy kis formátumú, jól kezelhető zsebkönyvről van szó, amely elsősorban olyanoknak szól, akik készítettek már valaha analóg vagy digitális fényképet bármilyen eszközzel. Azaz valójában mindenkinek. A The Photography Ideas Book nem fotótörténeti kiadvány, nem művészeti album, sem pedig fotókönyv, hanem egy olyan, közel kétszáz oldalas ötletgyűjtemény, amely szubjektív témák köré rendezett fejezetek segítségével ad iránymutatást a kortárs fotográfia útvesztőjében. A könyv felépítése igen egyszerű; minden oldalpár egy önálló fejezet, amely egy címet, ennek rövid magyarázatát és egy kortárs fotóművész alkotásának reprodukcióját tartalmazza. A fejezetek címei valójában olyan címszavakba foglalt koncepciók, amelyek egy-egy kortárs tendenciát vagy műtárgycsoportot fémjeleznek (legalábbis a szerző megítélése szerint). Köztük találunk olyan elvont fogalmakat, mint a “Mindennapi abszurd”, az “Empátia”, vagy az “Ölelés”, de akadnak formai sajátosságokra utaló címek is, mint a “Kék”, a “Napló”, vagy a “Szimmetria” című fejezetek esetében, ugyanakkor klasszikus művészettörténeti terminus technicusok is szerepelnek (“Kollázs”, “Minimalizmus”, “Appropriáció”), jóllehet nem a lexikoni jelentésből kiindulva vagy azt tovább magyarázva.

A kötet erőssége a nyolcvan fotóból álló képanyag, amely hivatásos kortárs fotóművészek képeiből válogat, és amely nem csupán a szöveges tartalom illusztrációja, hanem legalább olyan hangsúlyos szerepet tölt be. A szerző módszere ugyanis az, hogy a címszavakhoz társított fotókból kiindulva először röviden értelmezi a kiválasztott alkotásokat, majd ezt követően felvillant különböző kreatív lehetőségeket és irányokat a jövő alkotói számára. Ezen a ponton érdemes megemlíteni a kötet igen fontos magyar vonatkozását, hiszen a szerző által kiválasztott egyik kortárs fotográfia Biró Dávid Front End című sorozatának darabja. A kép (és a komplett sorozat), amelyet legutóbb 2019 novemberében láthatott kiállítva a hazai közönség az FKSE Stúdió Galériájában a realitás és a manipulált fotográfia viszonyával játszik (a kiállításon bemutatott anyag előzményének tekinthető Etalon című sorozatot nemrégiben a PUNKT is publikálta). Olyan műtermi környezetben megépített maketteket dokumentáló felvételekről van valójában szó, amelyek a kiterjesztett valóság, a videójátékok és úgy általában a számítógépek által generált képek (CGI) vizuális nyelvezetét használva bizonytalanítják el a nézőt. A Play With Reality (Játék a valósággal) című fejezet illusztrációjaként szereplő kép, a szerző megfogalmazásában azokra a fotográfiai tendenciákra utal, amikor a művészek a fotográfia eszközeit használva mindennapi tárgyak felé fordulnak, úgy, hogy valójában tágabb értelemben vett fotóelméleti kérdésekre keresik a választ. Hol húzódik a határ a valóság és a komputer által generált kép között, mi a realitás definíciója, hogyan érzékeljük a képeket a digitális korszakban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Biró sorozata, és Lorna Yabsley rövid szövege is erre bátorítja az olvasókat.

A könyvben Biró Dávid az egyetlen magyar alkotó, akinek munkája bekerült az alapvetően fiatal, kortárs fotográfusok munkáit felvonultató válogatásba. Biró olyan művészek névsorában szerepel, mint Kamil Vojnar, Adrian Wojtas, vagy Peter Zelewski, de akad egy Man Ray felvétel is a kötetben. A Tate Modern kiadványa egy olyan kézikönyv, amelyet átlapozva egy átfogó aktuális képet kaphat az olvasó a kortárs művészeket foglalkoztató legtipikusabb témákról. A rövid és egyszerű nyelvezettel megfogalmazott szövegek elsősorban azoknak a kezdő műkedvelőknek vagy művészeknek lehetnek hasznosak, akik tájékozódási pontokra vágynak a fotográfia világában. Ehhez további segítséget nyújt a kötet végén szereplő képes index, mely tartalmazza a kötetben szereplő összes művész honlapjának webcímét.