„A fotózás a hangom” – Válogatás Ellen von Unwerth Polaroiddal készült divatfotóiból

A Phillips legújabb aukciója, az ULTIMATE Ellen von Unwerth exkluzív válogatást mutat be a híres divatfotográfus által készített polaroidokból. A London Photographs aukció részeként árverésre kerülő tételek bepillantást engednek a fotográfus azon kreatív folyamataiba, amelyeken keresztül meghatározó pillanatokat örökített meg az 1990-es és a 2000-es évek elejének szupermodell-fénykorából. A képeken a divatvilág legnagyobb nevei tűnnek fel, köztük Kate Moss, Claudia Schiffer, Naomi Campbell és Nadja Auermann.

A művek közül több kép is nemzetközi kiadványok – köztük a Vogue US és a Vogue Italia –megbízásai során készültek. Ez a válogatás von Unwerthet olyan történetmesélőként mutatja be, aki olyan narratívákat hoz létre, amelyekben a spontaneitás, az érzékiség és az örömteli életérzés jelenik meg. Von Unwerth azonnal felismerhető, erős és érzéki nőket ábrázoló képei először a Phillips párizsi galériájában voltak láthatóak november 7 és 11. között. Ezután Londonba utaztak, ahol november 16 és 22. között a 30 Berkeley Square-en mutatták be a polaroidokat, majd november 22-én a Photographs aukción kerültek árverésre.

Yuka Yamaji: A legkorábbi Polaroid az aukción 1987-ből származik.

Ellen von Unwerth: Igen, a Jump Over the Eiffel Tower (Ugrás az Eiffel-torony fölött) című munkám az egyik legelső divatfotózásom során készült.

YY: Hogyan örökítette meg ezt a dinamikus képet?

EvU: Azt az örömöt akartam kifejezni, amit a romantikus Párizsban való tartózkodás okoz. Ezért a képen látható párt egy trambulinon ugráltattam, és igyekeztem a megfelelő szögben elkapni a pillanatot úgy, hogy az Eiffel-toronnyal együtt lehessen őket látni. Számomra ez az alkotás a polaroidok varázsát foglalja magába. Annyi mindent megörökít egy apró képkockában – örömöt, energiát, mozgást, spontaneitást, és még az Eiffel-tornyot is.

YY: Mi az, ami fontossá tette, hogy Polaroiddal készítse a képeit?

EvU: Az általam készített polaroidok közvetlen képet adtak arról, hogy milyenek lesznek a fotóim. Nem is olyan régen, 30 évvel ezelőttig nem voltak digitális fényképezőgépek, amelyekkel azonnal ellenőrizni lehetett volna az eredményt. A polaroidok azért is voltak fontosak számomra, mert ezek művészeti és egyedi alkotások. Eleinte kidobtam a polaroidokat, hiszen csak a filmre készült képek ellenőrzésére voltak ott, és rengeteget elajándékoztam belőlük, mivel az emberek mindig kérték őket. Egészen addig, amíg fel nem ismertem ezek értékét.

YY: Ez a Claudia Schifferről készült fénykép felhívja a figyelmet a vörös és kék színekre, amelyek a polaroidok sajátjai. Miért készült ez a kép?

EvU: A Miss America sorozatom egy 1994-es dél-franciaországi naptárfotózáshoz készült. Claudiának 12 különböző szerepet kellett eljátszania. Emlékszem, az egyikben olyan, mint egy tolvaj, aki felmászik a tetőre, ez pedig Sam bácsit (Uncle Sam) mintázta.

YY: Vannak polaroidjai a másik 11 szerepről?

EvU: Sajnos ez az egyetlen, ami megmaradt.

YY: A legtöbb fellelhető polaroid a kilencvenes években készült. Milyen jelentőséggel bír számodra ez az évtized?

EvU: Amikor elkezdtem kutatni a Polaroidjaimat a Phillips aukcióra, tényleg a 90-es évek ikonikus modelljeire próbáltam koncentrálni, vegyítve újabb hírességekkel és sorozatokkal. Ez volt az az időszak, amikor először kezdtem el a szakmában dolgozni, és ez az évtized még mindig a kedvenc emlékeim közé tartozik.

YY: Ez az 1993-as Polaroid a fiatal Kate Mossról inkább egy őszinte pillanat megörökítése, mint egy tesztfelvétel.

EvU: Igen, ez Miamiban készült, amint a kertben kávézik. Körülbelül 16 éves lehetett, közvetlenül a The Face címlapja után. Épp egy fotózáson voltunk ott az amerikai Vogue számára a legcsodálatosabb szerkesztővel, Grace Coddingtonnal.

YY: Ezzel szemben ez az 1995-ös munka egyértelműen egy fotózás próbafelvétele, és Kate egy bizonyos szerepet játszik.

EvU: Ez egy fotózás volt Kate-tel és Camilla Nickerson szerkesztővel az American Vogue felkérésére. Kate-et fiatal színésznőként képzeltük el Párizsban, aki nagy karrierről álmodik. Nagyon tetszett az a hatás, hogy egyszerre volt ott a való életben és a tévéképernyőn is. Rengeteg polaroidot készítettem, hogy a legjobb szögből örökítsem meg.

YY: Az itt látható 20 polaroidból tizenhét 1987 és 1999 között készült, és csak három 2000 és 2005 között. Akkor hagyta abba a polaroidok készítését, amikor áttért a digitális fotózásra?

EvU: Bizonyos fotózásokon még mindig használom a Polaroidot. Régebben mindig ezt használtam az analóg fotózásokon, mivel ez volt az egyetlen módja a leendő képek előnézetének. Manapság már csak a kellemes érzés miatt használom. Sajnos a negatívot és pozitívot elválasztani képes instant anyagot szinte lehetetlen beszerezni; de még mindig van néhány a hűtőben, amelyeket különleges művészeti projektekhez tartogatok.

YY: A Polaroid továbbra is gyárt integrált filmeket, többek között az SX-70 és a 8x10-es filmeket.

EvU: Igen, néha a Polaroidok modern változatait használom, azokat, amelyek közvetlenül kipattannak, és azt a szép hangot adják ki. Szeretem furcsa minőségüket és „eltalált vagy elhibázott pillanataikat", mivel nem lehet ugyanúgy szabályozni az expozíciót, mint a régieknél. Szeretem a polaroidok spontaneitását; mindenki mindig izgatottan várja, hogy a kép megjelenjen.

YY: Mi volt a narratíva az 1991-es kép mögött?

EvU: Ezt a fotózást a Sweet Charity (Édes Charity) című film ihlette a Vogue Italia számára. A forgatáson ott volt az akkori legdögösebb modellek mindegyike: Naomi, Stephanie Seymour, Shana és Tatjana Patitz. A későbbi férjem játszotta a nagy költekezőt. Azonban nem voltam biztos benne, hogy ez olyan jó ötlet volt, mivel forgatás közben láttam, hogy az összes szexi lányt nézte, miközben megpróbálták magukra felhívni a figyelmet, pont úgy, mint a filmben.

YY: Hogyan jellemezné ezt a 20 polaroidból álló válogatást?

EvU: Azt mondanám, hogy a válogatás a legismertebb fotózásaimat tükrözi, beleértve a szupermodelleket, a Vogue számára készült divattörténeteket és az ikonikus hírességeket.

YY: Milyen helyet foglalnak el a polaroidjaid a szélesebb értelemben vett munkásságán belül?

EvU: A polaroidok különleges helyet foglalnak el az életművemben. Számomra ez a legspontánabb médium, mivel a polaroidok mindig elképesztő meglepetésekkel szolgálnak. A szívemben is különleges helyet foglalnak el; amikor a lányom kicsi volt, mindig hazavittem neki egy olyan Polaroidot, amelyet a képeimen szereplő híresség dedikált. Azt kell mondanom, hogy az ő gyűjteménye mostanra elég nagy lett.

YY: Végezetül, mit jelent számodra a fotográfia/fényképezés?

EvU: A fotózás a hangom. Ez a módja annak, hogy művészi szemmel megosszam a világról és a társadalomról alkotott elképzelésemet. Ez egyfajta nyelvtörő módja annak, hogy feljavítsuk és elbűvöljük a valóságot, remélhetőleg inspirálva az embereket most és az elkövetkező generációk számára is.