A lokális és globális értékek versenye – Juan Brenner fényképei a TOBE Galleryben

Juan Brenner Guatemalavárosban született, és több mint egy évtizedig New Yorkban élt, ahol divatfényképezéssel foglalkozott. Később – amikor visszatért szülőföldjére – figyelme a helyi emberek felé fordult, ekkor kezdett el felvételeket készíteni róluk, illetve az őket övező világról. Ezekben az években alapvető változások zajlottak Közép-Amerikában, különösen Guatemalában, mivel ekkor nőtt fel az ország első olyan generációja, amely már – szerte a világon – aktív kapcsolatban tudott lenni kortársaival. A művész fényképein ennek az átalakulásnak láthatjuk különböző állomásait, folyamatait és jeleit.

A kiállítás terét három nagyobb méretű portrékép strukturálja, ezek tengelyében helyezkednek el a részletekre összpontosító, kisebb méretben installált képek. Az első nagyobb méretű portré egy kamasz fiút ábrázol, aki nagyméretű divatórát visel, a helyi kultúra motívumaival díszített ékszereket, és egy labdarúgócsapat rikító mezét hordja. A felvétel az euroatlanti világ, illetve a helyi népek hagyományait egyszerre mutatja fel, amelyek ellentmondásossága is jól megjelenik, izgalmas hatást kelt. A képi elemekkel takarékosan bánó fotográfus erre a disszonanciára világít rá egy másik felvételén, amely egy cipőboltban álló Júdás-szoborról készült. Közép-Amerikában a bibliai Júdást szentként tisztelik, a róla készült festmények és szobrok gyakran glóriával ábrázolják, a fényképen mégis a profán terébe került. A harmadik portréképen egy fiatal nő látható, az alsó perspektívából fényképezett alany imára kulcsolt keze a szakralitás asszociációit hordozza, amíg karórája a jelen terébe és idejébe csatolja.

A kiállítás többi képén szintén olyan változatos esztétikai minőségek kerülnek elő, mint a szép, a csúnya, vagy a különös és a hétköznapi. Egy esküvő részlete vagy egy aranyozott fogsorról készült közeli felvétel Latin-Amerikát, és annak átalakulását is felmutatja. Éppen ezért remek kurátori megoldás, hogy a felvételeknek sorrendje – körüljárási iránya – nem kötött, hiszen a képek nem kronológia, hanem téma szerint tartoznak össze. A képi műfajok hasonlóan sokszínűek, a portré mellett csendélet, tájkép és csoportkép is szerepel.

Ezzel együtt a fotográfiák történeti aspektusa is lényeges, azonban az önálló műalkotás minőségi követelményeinek is magasan megfelelnek, mivel a felvételek önmagukban is hordozzák mindazokat a jelentésrétegeket, amelyek az egész sorozatra jellemzőek, miközben a figyelemreméltó jelenséget is érzékenyen jelenítik meg.