Mit nézzünk februárban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

A TOBE Gallery immáron harmadik alkalommal rendezi meg a FCKN LOVE című csoportos kiállítását, idén február 5. és március 1. között. A tárlat központi témáját a szerelem és a benne rejlő végletek, mint a szenvedély és a fájdalom, az intimitás és a távolság, valamint a vágyakozás és az elengedés rajzolják ki. A kiállítás célja az érzékenyítésen keresztül a párbeszédkezdeményezés a látogatóval. Vajon mit jelent a szerelem egyéni, csoportos és társadalmi szinten? Hogyan formálódik kortárs kultúránkban? Hogyan hat rá a képzőművészet és hogyan alakítja a szerelem a művészeti diskurzust? A szerelem univerzális, mégis személyes és egyedi – ez az kettősség alkotja a tárlat fő üzenetét. A FCKN LOVE III nem csupán a romantikus szerelemről szól, hanem benne foglaltatik az önmagunk iránti szeretet és a baráti kötelékek fontossága is, valamint a teljes út a szenvedélytől a sebezhetőségen át egészen a gyógyulás folyamatáig

Hogyan definiálható a kelet-európaiság? Mik azok a jellemzők, amik összekötik az itt élő, közös történelemmel rendelkező embereket? Hogyan csatornázódnak be ezek a tapasztalatok az európaiság megélésébe? Hogyan zajlik ma a régiót is érintő európai integráció és milyen példák vannak a nemzetközi együttműködésekre? Hogyan hatnak ezek a folyamatok a körülöttünk lévő világra, valamint annak jelenségeivel, hatásaival és az ezzel kapcsolatos érzésekkel és problémákkal foglalkozó művészeti-fotográfiai gyakorlatokra? A hat fejezetből álló Európai rokonság – kelet-európai perspektíva kiállítás lengyel és magyar fotográfusok munkáin keresztül az európai identitásra reflektál kifejezetten kelet-európai nézőpontból vizsgálva a kortárs tapasztalatokat.

Karl Blossfeldt (1865–1932) német fotográfus, aki növényekről és azok részeiről (hajtásokról, levelekről, virágokról, termésekről) készített közeli felvételeiről ismert fotótörténeti jelentőségű alkotó. Bár Blossfeldt egy botanikus precizitásával, tudományos és pedagógiai céllal fényképezte a természeti világot, akaratlanul is modern művész lett. Munkássága az 1920-as években kibontakozó Új Tárgyiasság (Neue Sachlichkeit) avantgárd irányzat fotóművészeti előfutárának tekinthető. Karl Nierendorf kölni bankár, a berlini Katakomba kabaré megalapítója és egy művészeti galéria tulajdonosa figyelt fel Blossfeldt munkásságára, akinek köszönhetően 1926 áprilisában megnyílt Blossfeldt növénytanulmányainak első kiállítása. Ez volt az első alkalom, hogy a növényfelvételek elhagyták a Királyi Iparművészeti Múzeum tanszékének falait. Két évvel később, 1928-ban a Berliner Architekturverlag albumot jelentetett meg Blossfeldt műveiből A művészet ősformái címmel, melyben 120 felvételt tettek közzé.

Horesnyi Máté 2021-ben diplomázott a METU animáció mesterszakán, ahol Hazai Attila novelláinak adaptációjával, A kisebbik rossz című filmmel zárta tanulmányait. A diplomamunka számos rangos nemzetközi fesztiválon szerepelt, például a zágrábi Animafesten, a spanyol Mecal Prón, a portugál Monstrán és Cinanimán, valamint a chilei Chilemonos-on. A Párizsi Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon (PIAFF) elnyerte a Prix de la Contre-écriture díjat, míg a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a magyar filmkritikusok különdíját kapta meg. Máté volt a figuratervezője Csáki László Kék Pelikán című dokuanimációjának, és 2018-ban a Magyar Fotográfusok Háza Weegee éjszakája elnevezésű fotópályázatának fődíját is elnyerte. A nyereménye egy Leica fényképezőgép volt, amellyel a most bemutatott képeket is készítette. A Bienvenido Mister Extranjero! című kiállítás a spanyol kulturális események esszenciáját ragadja meg, különleges hangsúlyt fektetve az ünnepek lenyűgöző, mégis időtlen energiájára. Horesnyi Máté kelet-európai szemszögből közelítette meg az olyan ikonikus eseményeket, mint a Fallas vagy a Sanfermines, amelyek a nyers őserőt és a mitikus tradíciókat idézik meg.

A Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, közel két évtizedes munkásságának egy olyan szegmensét mutatja be, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül. A műegyüttes részeként itt most több, korábban még nem látott mű kerül kiállításra, kimondottan erre az eseményre elkészült vagy befejezett műtárggyal együtt. A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll. A látvány egyértelmű utalás a különböző médiumokból, televíziós műsorokból, ismeretterjesztő folyóiratokból ismerősnek tűnő képekre, de a tudományos célú fényképfelvételek képi világára is, miközben mindkettőt idézőjelbe, látványuk, tartalmuk igazságtartalmát pedig kérdésessé teszi. Ez lehetőséget ad a nézőnek is arra, hogy kritikus pozícióból vizsgálja felül; mit is lát. Fényképeket nézve általánosságban is elsősorban a kép tartalmára koncentrálunk, azt próbáljuk meg beazonosítani és megérteni meglévő tudásunk segítségével és tapasztalatainkból kiindulva. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fénykép maga is olyan jelenség, amely a dolgokat – igaz meghatározott módon – megtapasztalhatóvá teszi.