Az AI szerint a világ – A párizsi Jeu de Paume kiállítása a mesterséges intelligencia és a művészetek kapcsolatát vizsgálja

Méretében, terjedelmében és koncepciójában is egyedülálló a párizsi Jeu de Paume The World Through AI című kiállítása, amely a mesterséges intelligencia és a társművészetek – fotográfia, film, képzőművészet, szobrászat, zene és irodalom – közötti kapcsolatot vizsgálja egy olyan korszakban, amikor az algoritmusok és a generatív képalkotás lehetőségei egyszerre keltenek megdöbbenést és félelmet, lelkesedést és szkepticizmust a társadalom, és vele az alkotóművészek körében.

A kiállítás olyan francia és nemzetközi alkotók – többek közt Julian Charrière, Grégory Chatonsky, Agnieszka Kurant, Christian Marclay, Trevor Paglen, Hito Steyerl és Sasha Stiles – alkotásait mutatja be, akik az elmúlt évtizedben részben kritikai megközelítéssel viszonyultak a mesterséges intelligencia és a különféle művészeti ágak kapcsolatához. A tárlat a technofíl hozzáállástól a technofób elutasításig egységesen reprezentálja, hogy az új médium hogyan alakítja át vizuális érzékszervi kapcsolatunkat a világgal, valamint társadalmainkkal. Miközben a látogatók végigjárják a Jeu de Paume kiállítótereit, a grandiózus mennyiségű adatot elemző és rendszerező analitikus AI-tól eljutunk az ugyancsak hatalmas mennyiségű adat betanítása után a képek, zenék és szövegek előállítására alkalmas generatív AI vizsgálatáig. Ám a kritikai attitűd mellett legalább ennyire hangsúlyos a médiumban rejlő kifejezésformák kutatása, fejlesztése és alkalmazása az alkotóművészet területén.

A mesterséges intelligencia fogalmát valójában már 1955-ben bevezették a nyugati világban, a kifejezés a társadalom mára minden területét átalakító gépi tanulásra, valamint a különféle technológiák sorozatára utal. A széles körű alkalmazás napjainkban magában foglalja a hatalmas mennyiségű adat elemzését és osztályozását, az automatizált döntéshozatalt, valamint a szöveges és vizuális tartalom generálását és átalakítását. Mindeközben e technológiák számos etikai, társadalmi, gazdasági és politikai kérdést vetnek fel, amelyekkel foglalkoznunk kell; mindehhez a kiállítás szemléletes, gondolkodásra ösztönző keretet biztosít.

A művészetek területén a mesterséges intelligencia jelenleg újradefiniálja az alkotás, a terjesztés és a befogadás folyamatait, melyben nem egy esetben megkérdőjeleződik a kreativitás, az eredetiség és a szerzői jog hagyományos fogalma. A The World Through AI kiállításon szereplő művészek éppen ezekkel a technológiákkal dolgoznak, hogy kritika tárgyává tegyék azok művészetre és a társadalom egészére gyakorolt hatásait és következményeit, miközben kísérleteznek a lehetséges kifejezési formákkal és alkotói stratégiákkal.

A több szekcióra osztott tárlat külön foglalkozik a nyugati és a keleti kultúrkör, valamint annak tudományos öröksége elmúlt nagyjából félezer évével, felmutatva a reneszánsz óta azokat az eszmei áramlatokat és technikai vívmányokat, melyek végül a mesterséges intelligencia jelenlegi formáihoz vezettek. A kurátori munka nagy és szerteágazó teret biztosított a fotografikus illúziót keltő képeknek, hiszen ez az a terület, ahol az egyik legszembetűnőbb a találkozás az új médiummal. Éppen ezért a generatív képek váltják ki a közönség körében a legszélsőségesebb érzelmeket, melyek a teljes elutasítástól a kritika nélküli elfogadásig terjednek. Ám a Jeu de Paume szeptember 21-ig látogatható kiállítása sok más mellett éppen arra ösztönöz bennünket, hogy egyfelől rendet vágjunk a sorok között, másfelől konstruktív párbeszédet folytassunk a mesterséges intelligencia vizuális kultúrára, valamint a társadalmak egészére gyakorolt hatásairól.