Magyar fotográfus sokkoló képe is szerepel a Howard Greenberg Gallery online is látható kiállításán
25 • 07 • 25Baki László
A fotótörténet legismertebb nevei között egy magyar fotográfus különös, enigmatikus képe is helyet kapott a világ egyik legrangosabb galériájában. A Howard Greenberg Gallery Sign of the Times (A kor jele) című tárlata azt vizsgálja, hogyan válnak a fényképek egy korszak lenyomatává – és hogyan nyer új értelmet egy évtizedekkel ezelőtt készült magyar trükkfotó a mai vizuális kultúrában.
Mitől válik egy fénykép korának emblematikus képévé? A Howard Greenberg Gallery új kiállítása erre a kérdésre keresi a választ: olyan, 1932 és 2012 között készült fotográfiákat mutat be, amelyek mélyen gyökereznek saját korszakukban. A Sign of the Times (A kor jele) című tárlat 2025. augusztus 1.-ig látogatható, és több mint harminc alkotást vonultat fel olyan meghatározó fotográfusoktól, mint Bob Adelman, Edward Burtynsky, William Gedney, Frank Gohlke, Harry Gruyaert, Danny Lyon, Nathan Lyons, Vivian Maier, Mary Ellen Mark, Steve Schapiro, Ed Van Der Elsken és Weegee.
A Sign of the Times megrendítő vizuális krónika: az idő sodrából kiragadott pillanatok sorozata, amelyek egykor aktuális lenyomatok voltak, ám az idő múlásával újabb és újabb jelentésrétegeket kaptak. Ma már ikonikus reflexiók: a polgárjogi harcok küzdelmei és győzelmei, a nőmozgalmak hullámai, a szegénység nyers valósága, a klímaváltozás vagy más, világunkat alakító társadalmi és kulturális erők elevenednek meg rajtuk.
Egyes képek suttogva mesélnek korukról – például egy autó vonalvezetésével, egy kirakat feliratának tipográfiájával vagy egy frizura jellegzetes sziluettjével. Ezek a vizuális részletek halk jelekként működnek, amelyek pontosan rögzítik a képek történelmi kontextusát. Más képek azonban határozottabb, nyíltabb hangot ütnek meg. Ilyen például Vivian Maier 1971-es fotója egy újságosbódéról, ahol a LIFE magazin címlapján egy feltűnő mondat olvasható: „Szemtelen feminista, akit még a férfiak is kedvelnek” – ezzel összefoglalva a nőkről alkotott társadalmi kép változását az adott korszakban.
Érdekes módon ezeknek a történelmi képeknek az üzenete sok esetben ma is ugyanolyan érvényes. Bob Adelman 1963-as fényképén például az „Egyenlőség” szó jelenik meg egy Szabadságmenet-busz bepárásodott ablakán. William Gedney 1966–1967-es képe egy párost mutat, akik egy parkolóban egy autó csomagtartóján ülnek – kezükben tábla: „Alulfizetett”. Steve Schapiro 1966-os fotóján egy nő újságot olvas, a címlap szalagcíme pedig dermesztő jóslatként hangzik: „A legrosszabb még hátravan.”
0103
Sign of the Times
Howard Greenberg Gallery
howardgreenberg.com
Ahogy David Campany kurátor is fogalmazott: „A fénykép lehet egyszerre dokumentum és képzelet, rögzített valóság és lehetőség.” A Sign of the Times kiállítását a galéria munkatársai közösen állították össze: minden tag három képet választott. – áll a galéria sajtóközleményében.
A kiállításon Kerny István (1879–1963) egyik különös és szuggesztív munkája, az Önarckép is szerepel, amelyen feleségével együtt látható. Kerny a magyar fotótörténet félig elfeledett alakjai közé tartozik, akinek trükkfelvételei a 20. század elején nemcsak saját személyének sokszorosítására szolgáltak, hanem a fényképezés eszközeinek kreatív újragondolására is. Munkái – köztük montázsai és manipulált portréi – játékos, ugyanakkor technikailag is kísérletező szellemiségről tanúskodnak. Érdeklődése kiterjedt a fényképek sokszorosítására is, szívesen próbálta ki a legkülönfélébb eljárásokat, s ezekkel nemcsak a közönséget lepte meg, hanem olyan alkotókat is inspirált, mint Moholy-Nagy László. Művészetében a hazai tájak, a népélet és a hagyományok bemutatása is fontos szerepet játszott. Jelentős hatása volt a magyaros stílus kialakításában, és elkötelezetten dolgozott a fényképezés népszerűsítésén. Számos elismerést kapott, többek közt a Nièpce–Daguerre-emlékérem birtokosa is volt.
Érdekesség, hogy a Howard Greenberg Galéria kiállításán bemutatott fotó képaláírása szerint a kép 1930 körül készült, míg a Kieselbach Galéria 2008-as aukcióján egy hasonló felvétel Judit és Holofernes (Kerny István és felesége), 1912 körül címmel szerepelt, ez is jól mutatja Kerny fotográfiai életművének feltérképezetlen részleteit.
Sign of the Times
Howard Greenberg Gallery
2025. május 29. – augusztus 1.
A kiállítás 38 fotója ezen a linken online is megtekinthető.
