Fotótörténet – Harold Edgerton tejcsepp koronája mérföldkő a vakuval történő fényképezésben
26 • 03 • 29Szabó Liliom
A fotográfia világában megtapasztalhattuk, hogy nem létezik olyan téma, amit ne lehetne eredetien, eddig nem látott módon megörökíteni. Így történhetett, hogy egy csepp tejből is ikonikus kép született, amit már a New York-i MoMA-n keresztül a londoni Victoria and Albert Museumig a világ megannyi pontján kiállítottak. Harold Eugene Edgertonnak, az MIT villamosmérnöki professzorának 1957-ben készült, Milk Drop Coronet néven ismert fényképe a vaku adta pillanat megfagyása miatt vált megismételhetetlenné, ezáltal felejthetetlenné.
A nebraskai születésű Harold Edgertonra a stroboszkóp kifejlesztése miatt ragadt rá a „Papa Flash” becenév, ami több mint találó, hiszen felfedezése szolgált alapul a vakuval történő fényképezéshez, amelynek kifejlesztésében ő maga is aktívan részt vett. A lelkes egyetemi tanár 1932-ben fejlesztett ki egy olyan eszközt, amely nagy sebességgel, szabályos időközönként, rövid ideig tartó, intenzív fényvillanásokat bocsátott ki. Edgerton eredetileg ugyan elektromos motorok tanulmányozására szánta, de hamar rájött, hogy képes vele olyan, szabad szemmel nem észlelhető pillanattöredékek megörökítésére, mint akár egy messzire süvítő töltény, kolibrik szárnycsapása vagy a már emlegetett tejcsepp. Az ötletgazda, látva a potenciált találmányában, évtizedeken át dolgozott együtt a Life magazin fotográfusával, Gjon Milivel, hogy továbbfejlesszék a vakuval való fényképezést. 1939-ben ki is adott a témában egy könyvet Flash! Seeing the Unseen by Ultra High-Speed Photography címmel, amely ugyan tartalmazott egy fekete-fehér fényképet egy koronaalakot formáló, szétterülő tejcseppről, ez azonban még nem az az ikonikus kép volt, amelynek most az eredetét fejtjük vissza. A villamosmérnökből lett fotográfus azonban már ekkor leírta tapasztalatait, amelyek később hozzásegítették az ikonikus kép megalkotásához.
„…a folyadékok viselkedését a felületi feszültség befolyásolja. Bármely folyadék felszíni rétegei úgy viselkednek, mint egy kifeszített hártya (például egy dob bőre), amely mindig arra törekszik, hogy összehúzódjon és csökkentse a felületét”
– fogalmazta meg a könyvben Edgerton, aki megfigyelései mentén tovább kísérletezett a nagysebességű fényképezéssel, és 1957. január 10-én elkészítette leghíresebb fényképét. Kameráját 1/10 000 másodperces záridőre állította, de az általa alkalmazott xenon villanócsövek még ennél is rövidebb ideig világítottak — körülbelül egy milliomod másodpercig. „Maga a fény lényegében zárként működik” – mondta az MIT központjának munkatársa, Kim Vandiver akkoriban a Science Fridaynek. A fényt a csepp elé helyezték, és maga a tejcsepp indította el a folyamatot. Pályáját Edgerton egy fénycsóvához igazította, amely pedig egy detektorhoz kapcsolódott. Ahogy a csepp leesett, egy pillanatra megszakította a fényt, árnyékot vetve a detektorra, ezzel feszültségimpulzust hozva létre. Ez az impulzus egy elektromos áramkörön haladt tovább, és végül egy szabályozható késleltetés után kiváltotta a villanást.
A Milk Drop Coronet szó szerint az évekig tartó kísérletezés megkoronázása volt; igaz, az sosem derült ki, hány liter tejbe került, mielőtt megszületett volna a felvétel, amelyet nem kevesebb elismerés ért, minthogy a Time magazin minden idők legbefolyásosabb képei közé sorolta. Az alkotás egyik alulértékelt erőssége a nyomtatási módja: a dye-transfer eljárás, amelyet abban az időben olyan fotográfusok népszerűsítettek, mint maga William Eggleston. Az eljárás lehetővé tette, hogy a fényes, mélyvörös felületen koronát formáló, textúrájában gazdag, opálosan fehér tejcsepp a fényképezés történelmének egy mérföldkövévé váljon. Az eredeti negatív sajnálatos módon megsemmisült, de az akkoriban úttörő technikával készült másolatok örök emlékei egy kreatív villamosmérnök elszántságának.
0103
Fotó: Harold Edgerton: Milk Drop Coronet, 1957
© 2010 MIT. Courtesy of MIT Museum
Gray, P. E. (1991, April). Obituary: Harold E. Edgerton. Physics Today, 44(4), 126–128. https://doi.org/10.1063/1.2810095
Massachusetts Institute of Technology (n. d.). Project history: Harold Edgerton and side-scan sonar. Retrieved January 12, 2014, from https://web.mit.edu
The Nebraskana Society (n. d.). The Nebraskana Society. Retrieved from http://www.usgennet.org
RootsWeb (n. d.). Frank Eugene Edgerton/Mary Nettie Coe. Retrieved from https://rootsweb.com
PetaPixel (n. d.). When science becomes art: The story of Harold Edgerton’s milk drop photo. Retrieved from https://petapixel.com
Fotótörténet rovatunk korábbi cikkei ezen a linken tekinthetők meg.
