Mit nézzünk májusban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

A lovak az Osztrák–Magyar Monarchia idején a magyar hadsereg meghatározó szereplői voltak: a huszárság, a felderítés és a tüzérség működése elképzelhetetlen lett volna nélkülük. Az első világháborúban még tömegesen alkalmazták őket, később szerepük fokozatosan háttérbe szorult. Napjainkban a Magyar Honvédségben díszelgő és hagyományőrző feladatokat látnak el. A tárlat archív és kortárs felvételeken idézi meg katonai szerepüket.

Válogatás a lengyel-brit Chris Niedenthal műveiből. Riportfotói a ’80-as évek Lengyelországát mutatják be, legyen szó akár a hétköznapokról, akár olyan történelmi fordulatokról, mint II. János Pál pápa első látogatása, a Szolidaritás megalakulása, a hadiállapot, vagy a kommunizmus bukása és a demokratikus átalakulás. 1986-ban Kádár János Time címlapján szereplő portréjával World Press Photo díjat nyert.

A kiállítás Gabriele Basilico főbb művészeti-kutatási projektjeit mutatja be az Örök Városról. A kiállítás széleskörű fényképválogatáson keresztül követi nyomon Gabriele Basilicónak, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb olasz fotóművészének Róma-kutatásait. Basilico végtelenül szerette a várost, ahol pályafutása során hosszú időt töltött el. Fotóin az Örök Várost építészeti komplexitásának egyediségében ábrázolja, amely az épületek hétköznapi szövetén belül magában foglalja a racionalista modernitás impozáns építményeit, a régmúlt idők templomai, boltívei és palotái mellett.

A tárlat kurátori koncepciója arra a feszültségre épít, amely a történeti formanyelv és a kortárs reflexió között feszül, rámutatva, hogy az analóg technika választása ma már politikai és esztétikai állásfoglalás is egyben. A kiállítás nem egy lezárt múltba enged betekintést, hanem egy élő, lüktető szubkultúrát és művészeti praxist reprezentál, amelyben a manuális beavatkozás és a hordozó anyagisága a kép hitelességének zálogává válik. A látogató így nem csupán szemlélője, hanem tanúja is lesz egy olyan alkotói folyamatnak, amelyben a technológiai determinizmus helyét átveszi a kísérletezés szabadsága és a matériával való közvetlen párbeszéd. Az „A, mint analóg” végső soron a vizuális figyelem rehabilitációjára tesz kísérletet: arra hív, hogy a digitális képáradat zajában fedezzük fel újra a lassú nézés és a tárgyiasult pillanat méltóságát.

Az FFS csoportos kiállítása az ember és a természet közötti kölcsönös függés, gondoskodás és együttélés kérdéseit vizsgálja átalakuló világunkban. Lehetőséget biztosít azon alkotók és kurátorok számára, akik érzékenyen reagálnak bolygónk ökológiai és társadalmi folyamataira, valamint teret ad azoknak a gyakorlatoknak, amelyek nem hierarchikus viszonyokban, hanem az együttműködés, az összekapcsolódás, a felelősségvállalás és a kölcsönös tanulás új formáiban gondolkodnak az emberi és nem emberi világok között.

Az Elég a búcsúkból című kiállítás egy capo történetét meséli el, aki úgy dönt, hogy elhagyja a párkapcsolatát, hogy személyes szabadságát és érzelmi terét megvédje. A munka az emberi létezés törékenységét, valamint a szeretet, a szívfájdalom és a magány bonyolult elvárásait vizsgálja. A sorozattal Cesar Blay azt az érzelmet kívánja megragadni, ami a közelség és a függetlenség között feszül: a keserédes érzéseket, amelyek a búcsúval járnak, és a csendes, elgondolkodtató pillanatokat, amelyek a szakítást követik. A projekt arra hívja a nézőt, hogy saját tapasztalatait is végiggondolja a szeretetről, a veszteségről és az önállóság kereséséről. Az alkotó projektet Pablo Neruda sorával kíséri: „Olyan rövid a szerelem, és olyan hosszú a feledés”

A Lookbook című divatfotó-kiállítás a 2023-ban a Kiscelli Múzeumban megrendezett, nagysikerű Divat & Város című tárlathoz kapcsolódik. Annak vizuális továbbgondolásaként a a divatfotográfia nyelvén keresztül mesél a városi létformáról, a stílus rétegzettségéről és az identitás folyamatos alakulásáról. A kiállítás arra törekszik, hogy a divatfotót mint önálló vizuális műfajt mutassa be – egy olyan médiumként, amely túlmutat a reklám- vagy trendkövető funkción. A fotó mint képalkotási forma itt nemcsak a test, hanem egy adott korszak kultúrájának, feszültségeinek és értékeinek hordozója is. Vagyis a divat a fotó szempontjából, a szorosan vett műfaji határokat is kitágítva vizsgálja ezt az izgalmas és színes alkotói és megörökítő gesztust. A Lookbook célja, hogy új nézőpontokat kínáljon a divatról mint vizuális nyelvről, társadalmi jelenségről és művészi kifejezési formáról. Ez a kiállítás nem csupán esztétikai élmény, hanem gondolkodásra ösztönző utazás is – végigvezet bennünket azon a képi térképen, amelyet a város, a test és a stílus közösen rajzoltak fel a modernitás hajnalától a kortárs kultúráig.