Walter Plotnick édesanyja az 1940-es években művész, édesapja pedig amatőr fotográfus volt, aki már gyermekkorában megtanította neki a filmelőhívás és a fényképnagyítás alapjait családi házuk pincéjében. MFA diplomáját a University of the Arts, BFA diplomáját pedig a Tyler School of Art intézményében szerezte. Jelenleg a Penn State Abington képzőművészeti tanszékének oktatója. Munkái megtalálhatók a Philadelphia Museum of Art gyűjteményében, valamint több amerikai és európai magángyűjteményben. Plotnick a Punkt megkeresésére az alábbi kérdéseinkre válaszolt:
– Mi vonzott ehhez a projekthez és mitől különösen fontos számodra ez a sorozat? Mi a története a díjnyertes munkádnak?
Kisgyerekkoromban, az 1960-as években volt egy müzlisdoboz, amelyen perforált vonalak jelezték, hol lehet felnyitni a csomagolást, majd közvetlenül a dobozba önteni a tejet, és abból megenni a müzlit. Teljesen lenyűgözött ez a különös konstrukció, és tudni akartam, hogyan működik. Miután elfogyott a müzli, szétszedtem a dobozokat, hogy rájöjjek, hogyan épülnek fel. Sok évtizeddel később ismét dobozokat szedek szét – ezúttal azért, hogy műalkotásokat készítsek belőlük. Mindezt talán a művészi ars poeticám foglalja össze a legjobban. A Surprise Inside című sorozat kollázsai a várakozás metaforái: azokat a pillanatokat jelenítik meg, amikor valami addig ismeretlen feltárul előttünk. Olyan sorsfordító pillanatokat, amikor az élet új és izgalmas szakaszba lép, érzékelésünk kiélesedik, és teljes figyelmünkkel átéljük annak pillanatát, amikor felfedezzük, mi következik. A dobozok felnyitásának sugallt gesztusa felszabadítja a bennük rejlő szereplők energiáját, lehetővé téve számukra, hogy szárnyra kapjanak. A beléjük zárt emberek és tárgyak a doboz egyszerű széthajtásával láthatóvá válnak, feltárva mindazt, ami korábban rejtve volt. Játékos, kifejező és nosztalgikus képeimmel az izgalom és az energia érzését igyekszem közvetíteni.
– Mely fotográfusok voltak rád a legnagyobb hatással és miként befolyásolták alkotói gondolkodásodat?
Man Ray, Moholy-Nagy, Fritz Kahn, El Lissitzky és a Bauhaus művészei.
– Melyik könyv vagy kiállítás volt rád a legnagyobb hatással?
Nem szorosan a hagyományos értelemben vett fotográfiához kapcsolódik, de az orosz avantgárd filmplakátjai nagy inspirációt jelentettek számomra.
– Mikor és hol rendezted az első önálló kiállításodat?
Az évek során számos különböző sorozaton dolgoztam. Első önálló kiállításomat 2012 körül rendezték meg a Saint Joseph’s University Galleryben.
