A világ legnagyobb összdíjazású fotópályázatán, a HIPA (Hamdan bin Mohammed bin Rashid Al Maktoum International Photography Award) 2025-ös, Power témájú kiírásán Gianluca Gianferrari olasz fotográfus nyerte el a 200,000 dolláros Grand Prize-díjat. A díjátadót november 11-én tartották a dubaji Museum of the Future épületében.
Bert Stern sok híres fotóját ismerjük, de talán mind közül a legismertebb a Marilyn Monroe-t ábrázoló sorozata, amelyet a Vogue magazin felkérésére 1962-ben, három héttel Monroe halála előtt készített. A sors azonban úgy hozta, hogy amit a Vogue egy nyolcoldalas tisztelgésnek szánt, az végül az ünnepelt filmsztár nekrológja lett. A Heritage Auctions december 8-i árverésén több, Monroe-t ábrázoló kép kerülne kalapács alá az ekkor készült sorozatból, ám a fotográfus özvegye, Shannah Laumeister Stern szerint az anyag valójában „ellopott örökség”, amelyet vissza kellene szolgáltatni, ezért pert indított.
A Love+War című, 2025 őszén bemutatott dokumentumfilm a világ egyik legismertebb aktív háborús fotóriporterének, a Pulitzer-díjas Lynsey Addariónak a munkásságát mutatja be, különös hangsúlyt fektetve az anyaság, a családi élet és a folyamatos frontvonalbeli jelenlét között feszülő ellentétekre. A másfél órás filmet rendezőként az Oscar-díjas alkotópáros, Jimmy Chin és Elizabeth Chai Vasarhelyi jegyzi; Magyarországon pedig a Disney+ felületén, valamint a National Geographic Channel kínálatában tekinthető meg.
Sergio Larrain chilei fotográfus (1931–2012) a 20. századi fényképezés ritka egyénisége. Pályája rövid volt, mint egy vakuvillanás, mégis karakteres nyomot hagyott a dokumentarista fotográfiában. A New York-i International Center of Photography átfogó kiállítást szentelt munkásságának Sergio Larrain: Wanderings címmel. A Magnum Photos archívumából válogatott, január 12-ig látogatható tárlat kurátora Agnès Sire, a Fondation Henri Cartier-Bresson korábbi igazgatója, a címadás pedig egyszerre utal Larrain életére és látásmódjára; a világban való tényleges vándorlásaira, valamint arra a belső útkeresésre, amely képeit mind a mai napig áthatja.
Decemberben sem maradunk fontos és izgalmas fotókiállítások nélkül, ezúttal is számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal és programokkal a látogatóit. Az egyéni- és csoportos kiállításokon olyan témákkal találkozhatunk, mint a függőség, az emberi test és a természet kapcsolata, a legjobb hazai természetfotók és egy szlovák-magyar életmű hazai bemutatkozása. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
A The Stringer (A férfi a fotó mögött) című dokumentumfilm – melyről itt a Punkton már többször is beszámoltunk – egy fél évszázados rejtélyt bont ki: ki készítette valójában a világhírű Napalm Girl című felvételt? A Sundance fesztiválon bemutatott dokumentumfilm november 28-tól magyar szinkronnal a Netflixen is elérhető.
Rodney Smith híres amerikai fotográfus első ízben mutatkozik be Olaszországban egy nagyszabású, átfogó kiállítással. A 20. századi New York egyik legkarakteresebb művésze a Palazzo Roverella kiállítóhelyén kapott önálló tárlatot, amelyen több mint száz felvétele szerepel. A képek a művész egész életútját bemutatják, a tárlatot az elegancia, a kötött kompozíciók és a szürreális humor különleges egysége jellemzi. Smith alkotásai olyan világot nyitnak meg, ahol a valóság és az álom határa elmosódik, munkái néhol René Magritte szürrealista festményeinek világára utalnak, máskor Alfred Hitchcock és Wes Anderson filmnyelvi motívumaira emlékeztetnek. A kiállítás 2026. február 1-ig várja látogatóit az olaszországi Rovigo városában.
Minden korábbi várakozást felülmúlt az a rendkívüli eredmény, amelyet a november 22-én Bécsben megrendezett 47. Leitz Photographica Auction hozott: A korábban Ferenc pápának ajándékozott, egyedileg készített Leica M-A fényképezőgép 6,500,000 eurós leütési áron talált új tulajdonosra, ezzel történelmi rekordot állítva fel a Leica-kamerák árverési történetében.
Anika Burgess Flashes of Brilliance című kötete bemutatja, hogyan kockáztatták életüket a 19. századi fényképészek, miközben mérgező vegyszerekkel dolgoztak, és léghajókon, katakombákban és az óceán mélyén keresték az új nézőpontokat. Burgess elegánsan ötvözi a tudományt, a művészetet és a társadalomtörténetet, miközben olyan karaktereket idéz meg, mint Nadar vagy Anna Atkins, és azt is bemutatja, hogy a képek ereje már a kezdetektől mennyire átalakította kultúránkat és önmagunkról alkotott képünket.
2025. november 18–án került megrendezésre az év egyik legfontosabb természetfotográfus eseménye, Az év természetfotósa pályázat díjátadó ünnepsége és annak kiállításmegnyitója a Magyar Természettudományi Múzeum kupolatermében. Idén Litauszki Tibor vehette át Az év természetfotósa rangos elismerést, Az év ifjú természetfotósa díjat Király Árpád érdemelte ki, míg Az év természetfotója pedig Szabó Csaba Elkaptad? című képe lett.
2025. november 11-én rendezték meg a Fondation Henri Cartier-Bresson harmadik éves Gáláját az InterContinental Paris Le Grand szállodában. A rendezvény fővédnöke Emmanuel Macron köztársasági elnök volt.
A Sony World Photography Awards (SWPA) 2026 életműdíját — az Outstanding Contribution to Photography (a Fotográfia terén kiemelkedő hozzájárulás) elismerést — idén Joel Meyerowitz kapta, akinek hat évtizedet átívelő munkássága alapvetően formálta a modern fotográfia esztétikáját. A díjhoz kapcsolódó kiállítást 2026. április 17. és május 4. között mutatják be a londoni Somerset House-ban.
Az I’m Not Everything I Want to Be című, egy csehszlovák fotográfus identitáskeresését bemutató dokumentumfilmről azt rebesgetik, kategóriájában esélyes várományosa az idei Oscar-díjnak. Klára Tasovská cseh filmrendező első nagyjátékfilmjében végigkísérhetjük Libuše Jarcovjáková fotográfus életét, aki a prágai szovjet megszállás után elhatározza, hogy megszabadul a kommunista normalizáció korlátaitól, és fényképein keresztül utat tör önmagához.
Miután a Szovjetunió pályára állította az első műholdat, majd nem sokkal ezután embert is juttatott a világűrbe, az Egyesült Államok válasza a NASA megalapítása volt. Az űrkutatási és űrrepülési szervezet felállítását John F. Kennedy híres beszéde követte, amelyben bejelentette, hogy az évtized végére embert fognak juttatni a Holdra. A küldetés sikerrel járt, amikor 1969. július 20-án az Apollo–11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin leszállt a Hold felszínére. Ezzel az Apollo-program világhírű lett, de előzményei, a Mercury- és a Gemini-missziók kevesebb nyilvánosságot kaptak, és a történelmi emlékezet is csak részben őrizte meg őket. Az ezekről a küldetésekről készült eredeti felvételek felújított változatai most erre a két űrprogramra irányítják figyelmet.
Ezekben a percekben hirdették ki a 2025-ös Paris Photo–Aperture PhotoBook Awards díjazottjait, azt az elismerést, amely évről évre a fotókönyv kitüntetett szerepét ünnepli a fotográfia történetében. Az idei évben az Aperture több mint ezer beküldött könyvet fogadott ötvenöt országból, a szakmai zsűri pedig szeptember közepén, három intenzív napon át vitatta meg New Yorkban, mely kiadványok kerüljenek a rövidlistára.