A hírnév gyártása – a sztárkultusz vizuális története a MoMA-ban

A 2026. június 21-ig látogatható tárlat a hírességeket több szemszögből is dekonstruálja, bemutatva, hogyan segített a fotográfia a sztárkultúra feltalálásában és folyamatos alakításában. Ötvenhárom fotográfus szemszögéből figyelhetjük meg a hírnév ezer arcát – köztük Louis Armstrong, Harry Belafonte, Clara Bow, Louise Brooks, Mia Farrow, Katharine Hepburn, Dennis Hopper és a magyar Lugosi Béla portréját is.

„A Face Value arra fogja ösztönözni a nézőket, hogy tekintsenek túl a csillogáson, és vegyék észre, hogyan gyártják, majd használják ki a hírességeket” – nyilatkozta Ron Magliozzi, a kiállítás egyik szervezője. A MoMA-ban 1993 óta ez az első olyan nagyszabású kiállítás, amely hollywoodi stúdióportrékat mutat be a múzeum filmfotóarchívumából. A tárlaton a hírességek mellett nagy hangsúlyt kap a különböző képszerkesztési folyamatok fejlődése – mielőtt a digitális korszak, az AI-technológia és a közösségi média átformálta volna a hírességekről alkotott képünket, illetve a magánéletükhöz való (szinte) korlátlan hozzáférésünket. Az akkor népszerű technikák – például a sziluett, a festés, a maszkolás, a szeletelés és a kollázsolás – segítségével manipulált képeken szabadon alakították nemcsak a filmsztárok, hanem sportolók, társasági emberek és politikusok megjelenését is – Jackie Robinsontól Jacqueline Kennedy Onassisig és Eleanor Rooseveltig. Ezeket bemutatva a tárlat a kulisszák mögé enged bepillantást, ahol Hollywood szorgosan munkálkodott (és munkálkodik ma is), hogy a reflektorfényben élő emberekről makulátlan képet fessen – legalábbis olyat, amilyet a show-biznisz megkíván.

A kiállítás Iris Barry, a MoMA alapító filmkurátora előtt is tiszteleg, aki munkásságával megalapozta azt az archívumot, amely kontextust és mélységet ad a Face Value vizuális narratívájának. A múzeum ezzel a kiállítással is bizonyítja elköteleződését a művészet, a média és a kultúrtörténet kapcsolódási pontjainak feltárása iránt. Nemcsak a múlt eddig homályos részleteit világítja meg, hanem a digitális korban a képalkotásról és a hírességek befolyásáról is elmélkedésre késztet.