Ritkán látott képekkel jelent meg új fotóalbum a világ leghíresebb ebédszünetéről

A könyv különösen izgalmas a fotótörténet szempontjából, hiszen a legismertebb kérdésre – ki készítette valójában a képet? – még mindig nincs biztos válasz. A fotót évtizedeken át Charles C. Ebbets nevéhez kapcsolták, ugyanakkor Roussel kutatása szerint legalább három fotográfus – Ebbets, Thomas Kelley és William Leftwich – dolgozott azon a napon a Rockefeller Center tetején, de az eredeti megbízási dokumentumok mára elvesztek. A szerző hét éven át kutatta az archívumokat, interjúkat készített és a fennmaradt kontaktmásolatok, werkfotók és sajtóanyagok alapján próbálta rekonstruálni a felvétel körülményeit.

A kötet egyik legérdekesebb felismerése, hogy a híres jelenet nem spontán pillanatkép volt. A Rockefeller Center PR-csapata tudatos sajtóakcióként szervezte meg a fotózást, hogy népszerűsítse az éppen épülő RCA Buildinget a gazdasági világválság közepén. A munkásoknak ételt adtak, a fotográfusok pedig az acélszerkezeteken egyensúlyozva dolgoztak több száz méter magasan.

Roussel – a Rockefeller Center archívumának vezetője – nemcsak a fotográfusokkal foglalkozik, hanem a képen látható munkások történetével is. A könyv nagy hangsúlyt helyez azokra a bevándorló és őslakos közösségekre, akik a felhőkarcolók építésén dolgoztak, és akiknek fizikai kockázatvállalása nélkül Manhattan ikonikus látképe nem jöhetett volna létre. A szerző szerint a fénykép nemcsak tizenegy munkás portréja, hanem John D. Rockefeller Jr. monumentális gazdasági és kulturális projektjének vizuális reklámja is.

A könyv különösen érdekes abból a szempontból is, ahogyan a fotográfia státuszáról gondolkodik. A Lunch Atop a Skyscraper eredetileg egyszerű sajtófotónak készült, amely újságokban jelent meg, később azonban a 20. század egyik legismertebb fotójává vált. Roussel érzékletesen mutatja meg, hogyan lett egy megrendezett PR-képből történeti dokumentum, majd kulturális mítosz. A kötetben szereplő archív werkfotókból ráadásul az is kiderül, hogy a legendás jelenetről valójában több különböző beállítás és felvétel is készült ugyanazon a napon. A gazdagon illusztrált, 222 oldalas kötet így nemcsak építészeti és társadalomtörténeti olvasmány, hanem izgalmas fotótörténeti nyomozás is.