Az antwerpeni Divat Múzeumban látható Man Ray and Fashion című kiállításhoz katalógus a szürrealizmus és a dadaizmus meghatározó figurájának a múltbéli és jelenkori divatra, divatfotózásra gyakorolt hatását mutatja be, ötvözve az alkotó műveit világhírű tervezők ruhadarabjaival.
A legismertebb brit fesztivál indulásáról őrzött, évtizedek óta lappangó Paul Misso felvételeit tartalmazó kötet jelent meg nemrég In the Vale of Avalon: Glastonbury Festival 1971 címmel az IDEA Books kiadó gondozásában.
Gibson fotóin az erotikai és a fény játszanak főszerepet – hol felváltva, hol karöltve. Céljuk a részletekben rejlő szépség megörökítése. A Deichtorhallenben 2023. április 21. és augusztus 20. között megtekinthető tárlat Ralph Gibson: Secret of Light címmel 300 analóg és digitális fénykép segítségével mutatja be az alkotó több mint hat évtizednyi munkásságát.
A Frida Kahlo – Az ő fotói című kiállítás a stockholmi Kulturhuset Stadsteaternben látható, ahol 241 fotó mutatja be a híres mexikói művész életének különböző korszakait. A gyűjtemény nagy része évtizedekig rejtve maradt a nyilvánosság előtt. A tárlat 2009 óta járja a világot, és húsz városban közel egymillió látogatót vonzott.
A fotográfia rajongói számára Saul Leiter (1923–2013) neve épp annyira egyet jelent New York városával, mint egy-egy klasszikus szitkom díszletei — bár másképp. Leiter egy festő szemével pásztázta a metropoliszt, hogy konstruktivista, absztrakt képein a színek életre keljenek. Őszinte csodálat árad minden egyes fotójából annak tárgya iránt; négyszögletű ódák a megörökítetthez.
A londoni székhelyű Folio Society Mia Finemannel, a New York-i Metropolitan Múzeum fotográfiai gyűjteményének kurátorával fogott össze az On Photography kötet képanyagának összeállításához. A 21 fekete-fehér kép között akad olyan, amiről Susan Sontag kifejezetten ír, illetve olyanok is, amelyek szó szerint csupán illusztrációk, de a kiadó szerint nagyban segítik a könyv megértését.
A monográfia az elismert finn-amerikai művész öt évtizedes munkásságát öleli fel, a könyv több mint 270 képet mutat be a fotográfus 1969-től napjainkig készült alkotásaiból. A képek több mint fele eddig nem jelent meg, a válogatásban mintegy száz, 2005 óta készült alkotás szerepel, de megtalálhatóak az életmű legjelentősebb képei is az 1970-es évek elejéről, amelyek még azelőtt készültek, hogy a fotográfus munkái megjelentek volna.
A fotográfia alternatív történetének megírása mindig is kihívást jelentett, de A World History of Women Photographers szerkesztő párosa, Luce Lebart és Marie Robert fotótörténészek rendkívüli erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez az újragondolás a lehető legátfogóbb legyen. E könyv segítségével gazdagabb, pontosabb és kiegyensúlyozottabb diskurzus várható a szakmai körökben.
A Tabán emlékezetének megőrzése közös budapesti felelősségünk: ebből a munkából veszi ki részét a Bellibro kiadó Tabán-könyve, amely félig irodalmi és kortörténeti szöveggyűjteményként, félig fotóalbum eleveníti fel az elveszett városrész emlékezetét több mint százötven fotográfiával és korabeli írásokkal, melyek közül 70 fotó a nagyközönség számára eddig ismeretlen volt.
Rendületlenül tiszteletteljesen, de ugyanakkor határozott éleslátással Sutkus együtt ábrázolja a gyerekeket szüleikkel és rokonaikkal, barátaikkal, játékuk, vagy az iskolai kemény feladatok megoldása közben. De képein nemcsak a gyermekkor örömeit mutatja meg, hanem annak nélkülözéseit is; a gyermeknevelés nehézségeit, a magányt és a gyermekkor elkerülhetetlen válságait is, amelyeknek akár egy egész életen át tartó következményei is lehetnek.
A magyar származású Stefan Lorant zsebmagazinja, a Lilliput 1937. június 16-án jelent meg először Angliában. A 240 oldalas zsebkönyv gyorsan népszerű lett, ám a cikkek közül a képpárokat bemutató rovat lett a legsikeresebb, így 1940-ben egy külön könyvben is megjelent 101 képpár. A kiskönyv bevezetője magyar nyelven most először olvasható el.
Tizedik évfordulóját ünnepli idén a Paris Photo-Aperture PhotoBook Awards, amely a fotográfiával kapcsolatos könyvek megjelenését hivatott ünnepelni és díjazni. Az értékelés három kategóriában történik: az első fotókönyv, az év fotókönyve és az év fotókatalógusa.
A Vivian Maier című könyv korábban nem publikált anyagokra és a legújabb tudományos elemzésekre egyszerre támaszkodik, ezáltal új megvilágításba helyezi Maier munkásságát. Az album fontos adalék Maier munkásságának értékeléséhez, egyben a legmaradandóbb, kulcsfontosságú képeinek egykötetes összefoglalója.
Az előző kiadások méretbeli korlátaitól megszabadulva, Sternfeld olyan portrékat és tájképekbe ágyazott portrékat is beválogatott az új kiadásba, amelyek az emberi létet írják le Amerikában. A végeredmény egy sokkal összetettebb és sokoldalúbb látlelete az amerikai társadalomnak.
Drozdik világába belépve el kell fogadnia a művész saját játékszabályait, és átadnia magát annak, amit a művész a Kaland a technos dystopiumban: Szellemi Kaland című írásának ötödik pontjában így fogalmaz meg: „Kaland: a rétegek feltárása és az újjárendeződő vagy éppen kaotikussá váló jelentések öröme.”