A Foam Talent bemutatta a 2024–2025-ös évek húsz fotóművészét. A világ minden tájáról érkező fotográfusok részt vehetnek többek között a kétévente megrendezésre kerülő Foam mentorprogramban, csoportos kiállításon debütálhatnak és a munkáikat a Foam magazinban publikálhatják.
Mesteri diptichonokról van szó. Az egyes képek önmagukban is figyelemre méltóak: a megvilágítás, a képkivágás, az odafigyelés a sok apró részletre, a természet csodái – mindezek a tulajdonságok átjönnek. És amikor két képet ilyen átgondoltan, ilyen vizuális eleganciával párosítanak, a csodálat és a lenyűgözöttség érzése még intenzívebbé válik, még örömtelibbé, képi emlékek sora tolul fel.
Mi a különbség az interneten található számtalan gyönyörű kép és egy most készült között? Miko Okada úgy néz szembe e kétellyel, hogy visszatér a helyszínre, ahol fényképezett, és fizikailag is ott helyezi el munkáját. Ebben a környezetben a szándék és a véletlenek rétegeiből egyedi, mégis gyönyörű tájképeket hoz létre, amelyekbe olyan láthatatlan jelenségeket is bevon, mint a szél és a gravitáció.
A Homage (Tisztelgés) sorozat kézzel készített fotómontázsokból áll, amelyeket a művészettörténet különböző korszakaiból származó nagy hatású figuratív festmények – a nyugati kánon nagy pillanatai – ihlettek. A felfedezőút kiindulópontja az volt, hogy szeretem azt a különleges jelenlétet, ami a mesterművek sajátja, illetve érdekel a fotográfia. Elkezdtem újragondolni, újra létrehozni őket, a saját művészi érzékenységemen és érdeklődésemen keresztül. A fotómontázs lehetővé teszi, hogy a festményeket új környezetbe helyezzem.
A Temze déli partján magasodó Tate Modernben július 4-e óta tekinthetjük meg az afrikai fotográfia 36 kortárs képviselőjének a munkáit. A kiállítás célja a médium szerepének vizsgálata a kontinens történelmének feltérképezésében és feldolgozásában. A tárlaton bepillantást nyerhetünk a kulturális örökség kérdéskörébe és a spiritualitás világába, valamint az urbanizáció és a klímaválság kihívásaiba is.
Szeptember 16-ig látogatható a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) New Photography 2023 tárlata. Az évtizedek során emblematikussá vált kiállítássorozat idén először nem pusztán egyéni alkotói pályákat mutat be, hanem egy konkrét történelmi, társadalmi és kulturális közegre koncentrál. A kiállításon szereplő hét alkotó mindegyike Nigéria és az afrikai kontinens egyik legnépesebb városa, Lagos pezsgő művészeti színteréből érkezett.
Jól oldja meg a szinte lehetetlen feladatot a Mai Manó Házban rendezett Mint Te és Én – Fiatal Magyar Fotográfia című kiállítás, nevezetesen azt, hogy úgy mondjon el valamit a közelmúlttal összeérő jelenről és az ebben alkotó fiatal(abb) fotográfus generációról, hogy az ne legyen se közhelyes, se erőltetett.
A 2022-es tematika, a From Where I Stand azt vizsgálja, hogyan lehetne fenntarthatóbb, inkluzívabb és erőteljesebb jövőt elérni különböző művészeti és emberi perspektívákból rátekintve ezen lehetőségekre és víziókra.
A Johannesburgban élő és alkotó Lebohang Kganye a dél-afrikai művészek új generációjának egyik jeles képviselője. Fiatal kora ellenére rengeteg díjjal büszkélkedhet, legutóbb éppen a Paul Huf-díjat nyerte el. Megkerestük a fotográfust, aki az alábbi két sorozatával mutatkozik be oldalunkon.
A kiállítás témaköreit az 1980-as évektől napjainkig felmerülő társadalmi megrázkódtatások formálják. Eközben a True pictures? címe már-már klasszikus módon utal a fotográfia és a valóság visszamenőleg is sokszínűen értelmezhető viszonyára.
Az idén 30 éves salföldi Pajta Galéria anyagából újrarendezett, sok újdonságot tartalmazó tárlat az alapító, Török László halálának első évfordulóján nyílt meg Kovács Melinda fotográfus, a galéria művészeti vezetője rendezésében, akivel a megújulás mikéntjéről és jövőbeli terveiről is beszélgettünk.
Hetedik alkalommal – két év után ismét személyesen – lesz látogatható a PHOTOFAIRS Shanghai november 3–6. között. A művészeti vásár a lokális és friss, elismert és feltörekvő fotográfiai és fotóalapú munkáknak, az azokkal foglalkozó galériáknak és vállalkozásoknak ad bemutatkozási teret.
Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Garten Balaton kortárs művészeti heteket, három észak-balatoni község, Lovas, Felsőörs és Csopak részvételével. A korábbi évektől eltérően idén először a kortárs fotó áll a rendezvénysorozat középpontjában.
Az 1995-ben Kovásznán született Bede Kincső a magyar fotós színtér egyik legfrissebb szeme, aki jelenleg a MOME mesterképzésén vesz részt. Képei a kelet-közép-európai közelmúlt és identitás feldolgozásával és megértésével foglalkoznak, amelyekben megjelenik a szürrealista mozi és a modern fashion hatása. A Három színt ismerek a világon című sorozatával találkozhattunk már itt a Punkton is, de megjelent az Utca&Karrier magazinban, a breda-i fotófesztiválon és a Paris Photo-n is. Az alkotót szeptember óta a TOBE Galéria képviseli.
“Szerintem mindig látszik egy fotón, hogy van benne idő. Vannak rutinportrék és vannak azok a bizonyos portrék, amelyekre ha ránézel, tudod, hogy van benne időmunka, bizalommunka.” Szász Lilla fotográfussal legutóbbi, portugál vonatkozású munkáiról és a szerelem-kiállításról beszélgettünk.