Hajdú József 1961-ben született, tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának 1987 és 1991 között, majd 1994-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének egyik alkotója. 1993-ban Pécsi József ösztöndíjban részesült, 2007-ben Balogh Rudolf-díjat nyert, és ugyanebben az évben a Változó Európa című építészeti fotópályázat fődíjasa lett.
Hajdú hét önálló kiállítást tudhat maga mögött, melyek fókuszpontjában leggyakrabban az Ipari táj című anyaga áll, amely gyárépületek tipologikus rendszerezése, és könyv formájában is megjelent 1998-ban. Ugyanekkor a VII. Polaroid European Final Art Awards I. helyezésével díjazták, 1999-ben pedig a Sinar AG-Artfoto fotópályázat III. helyezését érte el. Egyéni kiállításai és nemzetközi pályázatokon elért eredményei mellett számos országban jelentek meg munkái csoportos kiállításokon, itthon pedig a 2001-ben a Ludwig Múzeumban rendezett Digitalizált testek című tárlaton, illetve 2022-ben a Mai Manó Házban kiállított Millot-Durrenberger gyűjteményből is ismerhetjük munkáit.
Jelenleg a Foton Galériában két új, egymással koherens sorozatát láthatjuk, amely a Roncsolt lapok címet kapta.
A kiállításnak, ami a Lövedékek című tanulmányból és a Roncsolt lapok című sorozatból áll, erős történelmi aspektusa van. A lövedékek – mint a háború és erőszak szimbólumai – fizikai torzulásaiban fellelhető esztétika képezi a kiállítás egyik legfőbb elemét. Az alkotó ezeket egy mátrai lőtéren találta még a rendszerváltás körül. Ezekkel állítja párhuzamba a Roncsolt lapok 22 képét, amelyeken a Széll Kálmán téren található Postapalota könyvtárának lövedékektől sérült könyveit mutatja be, mint a kultúra és a tudás testén ejtett sebeket. A két elem küzdelmében pedig a művész szerint a könyvek győzedelmeskednek. A Hajdú József által összefüggéseiben ábrázolt sérülésekben, nyomokban és struktúrákban találkozik a múltunk, jelenünk és a jövőnk.
