Chat GPT vs. Henri Cartier Bresson – Interjú a közel húsz évvel ezelőtt elhunyt fotográfussal
23 • 10 • 31Baki László
Az AI fényképezés területén elért fejlődése további érdekes kérdéseket vethet fel e művészeti forma lényegével és jövőjével kapcsolatban. A Feature Shoot oldalán egy újabb – akár vitákat is kiváltó – szeletét mutatták meg az AI sokszínű felhasználási módjának: interjút készítettek a 2004-ben elhunyt Henri Cartier-Bressonnal.
Amikor az új generációs mesterséges intelligencia a múlt év végén berobbant a köztudatba, a társadalmunk a pániktól a féktelen lelkesedésen át sokféleképpen reagált. Az AI használatával kapcsolatos panaszos vélemények lényege többnyire a technológia felépítésének módja volt: mint ismert, több milliárd képet és adatot töltöttek le az internetről, hogy megalkossák azokat az algoritmusokat, amelyek szintetikus képeket hoznak létre. Viszont a felhasznált adatok között több milliárd szerzői joggal védett fotó szerepelt, amelyek tulajdonosaitól nem kérdezték meg, hogy hozzájárulnak-e az ilyen típusú felhasználáshoz.
A fényképezés területén Henri Cartier-Bresson „döntő pillanatának” filozófiája fotográfusok generációira hatott. A Feature Shoot oldalán olvasható hipotetikus beszélgetésben – amelyet a ChatGPT keltett életre – Cartier-Bresson lehetséges gondolatait és elmélkedéseit tárják fel az AI és a fotográfia metszéspontjáról. Az Alison Zavos által feltett kérdések főleg arra irányultak, hogy a múlt mestere hogyan látja a jelen újításait és a jövő lehetőségeit.
Azok, akik ismerik Cartier-Bresson gondolatait, biztosak lehetnek abban, hogy az interjút olvasva a világhírű fotográfus ma is ismert idézetei köszönnek vissza a válaszokban úgy, hogy azokat a Chat GPT aktualizálta:
„Ó, a »döntő pillanat« ez a fényképezés lényege. A mesterséges intelligencia lehet precíz, lehet gyors, de az érzés, az intuíció olyan, amit igazán csak az ember képes felfogni.” – „válaszolta” az AI interpretációjában Cartier-Bresson arra a kérdésre, hogy hogyan látja a mesterséges intelligencia szerepét a döntő pillanatok megörökítésében. „A döntő pillanat a szem és a szív tánca. A mesterséges intelligencia képes megtanulni mintákat, megjósolni azokat, de igazán látni, igazán érezni a pillanatot, ez emberi ajándék. (...) A mesterséges intelligencia képes létrehozni, megismételni, de az igazi fotó a spontán az életből, az emberi tapasztalatból születik. A hitelesség a fotográfus ajándéka, nem a gépé.” – „mondta” Cartier-Bresson, aki arról, hogy az AI sérti-e a fényképezés művészi integritását, így „nyilatkozott”:
„Megváltoztatni, módosítani, ez a valósággal való játékot jelenti, nem? A fényképezés az igazság tükre. A mesterséges intelligenciát óvatosan, tisztelettel kell használni, hogy megőrizzük a művészet tisztaságát. (...) Az AI segítheti a művészt a víziójának, az üzenetének közvetítésében, de nem szabad, hogy háttérbe szorítsa az emberi érintést, az emberi lényeget."
(Címlapfotó: Martine Franck: Henri Cartier-Bresson drawing a self-portrait in his studio, 1992)
