TOP10 – Ezek voltak a Punkt legnépszerűbb cikkei 2024-ben

2024-ben közel 300 ezren olvasták a Punkt.hu online fotográfiai magazint, amely fennállásának 5. évfordulóját ünnepelte. A naponta frissülő tartalmak nemcsak széles közönséget értek el, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy a Punkt a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplője legyen.

Idén harmadik alkalommal rendezték meg a Black and White Photo Awards versenyét, amely a fekete-fehér fényképezést ünnepli. A művészeti verseny fejlődését jól mutatja, hogy idén komolyabb pénzdíjakat osztanak ki az új szponzoroknak köszönhetően, illetve egy új különdíjat is létrehoztak, amelyet egy magyar fotográfus nyert el. A korábbiakhoz hasonlóan a zsűri augusztus 19-én, a fotográfia világnapján hirdette ki idei nyerteseit. A verseny idei évadában először osztották ki a SanDisk Professional által szponzorált különdíjat, a Special Prize for Creativity-t, amelyet egy magyar fotográfus, Tóth László nyert el. Alkotása, a Spiral to the tower című felvétel egy madárrajról készült, több, egymás utáni expozíció összeillesztéséből.

Egy 1889-ben leexponált filmtekercset nemrég megkíséreltek előhívni. A filmtekercsre valószínűleg egy ausztrál golfozónő, Miss Evelyn Mackenzie készített felvételeket egy Kodak No. 1 fényképezőgéppel. Miss Mackenzie nem volt profi fotográfus, de előszeretettel foglalkozott azzal, hogy sporttársairól, ismerőseiről, vagy éppen macskájáról felvételeket készítsen. Nemrég előkerült egy filmtekercse, amelyen 29 képet találtak, ám ezek többségén az előhívás után sem lehetett látni semmit, azonban az egyik filmkockán két rejtélyes alakot fedeztek fel.

Már az ötödik kiadásnál tart a Frida Kahlo. Her Photos című album, amely a mexikói alkotó fél évszázadig rejtve maradt privát fotográfiai gyűjteménye legfontosabb darabjaiból válogat. A jelentős forrásértékkel bíró 522 oldalas kötet több mint 300 felvétele Frida Kahlo életének a nyilvánosság számára eddig ismeretlen oldalát is feltárja.  fotográfia mindig is Kahlo életének része volt, kezdve onnan, hogy édesapja, Guillermo Kahlo a 20. század eleji mexikói fényképészek egyik legismertebbje volt. Nem véletlen, hogy a kronologikus sorrendben szerkesztett album családi vonatkozású felvételekkel kezdődik; de Kahlo néhány ikonikus portréfestményének kiindulópontját is édesapja fényképei jelentették.

Robert Capát halála után 70 évvel is világszerte úgy tartják számon, mint ahogy 1938-ban a Picture Post legendás szerkesztője, Stefan Lorant írta róla a spanyol polgárháborúról tudósító, 11 oldalas riportja kapcsán: „ő a világ legjobb fotós-hadifényképésze.” A Life főszerkesztője és más magazinok vezetői is „a világ első számú hadifényképészének,” minősítették. Capa legjobb munkái ma is megrázó erővel hatnak, melynek magyarázata talán ars poeticájának beillő híres mondásában rejlik: „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel.” A közellét alatt nem csupán a méterekben mérhető fizikai közelségét, hanem a személyes érintettségét, a témáihoz fűződő érzelmi viszonyulását értjük. Művei azért élték túl a pillanatot, mert az adott pillanatban a maradandót mutatta fel. Képeiben emberi drámák sűrűsödnek, morális véleményét fogalmazta meg, a tudatos és elkötelezett fotóriporteri tevékenységet emelte művészi színvonalra. Nem csupán a történelmileg fontos eseményeket fényképezte, hanem szubjektív látásmódjával – elsősorban a tekintetek és pillantások kifejező erejével – az áldozatok, a kisemberek megpróbáltatásait, a háború okozta szenvedéseket érzékeltette.

Bár a fotográfia kiemelt jelentőségű szerepet töltött be életében, Frida gyűjteményének egy részét évtizedekre elrejtették a nyilvánosság elől. Amikor 1954-ben elhunyt, férje, Diego Rivera a mexikói népnek adományozta a Kék Ház néven ismert mexikóvárosi otthonukat, hogy ott egy Frida életének és munkásságának szentelt múzeumot rendezhessenek be.  Diego arra kérte a múzeumot, hogy Frida számukra átadott alkotásai és tárgyai közül néhányat zárjanak el az emberek kíváncsi tekintete elől. Az archívumot csak 2003-ban nyitották meg. Az újonnan fellelt fényképekből válogatott a kiállításra a kurátor, Pablo Ortiz Monasterio fotográfus, a mexikói fotográfia történetének szakértője. A Frida Kahlo fotógyűjteménye című tárlaton 241, korábban nem publikált, Frida által nagyra tartott fénykép látható, amelyek életének különböző korszakait jelenítik meg, sokukon Frida számára fontos emberek szerepelnek.

A Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítás a mexikói művésznő életének rejtett pillanataiba enged bepillantást, új szemszögből láttatva a latin-amerikai művészet egyik legrejtélyesebb és legemblematikusabb alakjának viharos sorsát. A 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta a kiállítás a világot járja, húsz városban már közel egymillióan keresték fel. A tárlat Budapesten a Mai Manó Házban látható. A kiállítás hat tematikus részre tagolódik: Gyökerek; A Kék Ház; Politika, forradalmak és Diego; Megtört test; Frida szerettei; és Fotográfia. Történeti és művészi értékük mellett néhány bemutatott kép jelentőségét növeli az is, hogy olyan, Frida barátai közé tartozó híres fotográfusok készítették őket, mint Man Ray, Martin Munkácsi, Edward Weston, Brassaï, Tina Modotti, Nickolas Muray, Pierre Verger, valamint Lola és Manuel Álvarez Bravo. A Frida Kahlo: Her Photos című katalógusban a kiállítás fotói mellett látható más, a lezárt fürdőszobában talált több ezer darabos korpuszból gondosan kiválogatott kép is.

A Városliget mellett, Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a magyar fotóművészet legjelentősebb, mintegy hétszázezer műtárgyból álló együttese, a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye. A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városliget fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint 3000 négyzetméteressé alakított épületet a közelmúltban vásárolta meg a Városliget Zrt., hogy az átalakítást követően a magyar fotóművészet páratlan gyűjteményének méltó otthona lehessen, részévé válva a Liget Budapest Projekt keretei között megújult vagy újonnan létrejött, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű városligeti kulturális intézményrendszernek.

A Leica Camera AG még 2006-ban mutatta be úttörő alkotását, a mérnöki tervezés valódi csodáját, az 1600 mm gyújtótávolságú, f/5.6 fényerejű Leica Apo-Telyt-R objektívet. Egy exkluzív megrendelésnek köszönhetően a cég mindössze három példányt készített az egyenként 2 millió dollárt – akkori árfolyamon több mint 717 millió forintot – érő objektívből. A megbízó személyét Katarban kell keresni.

A Punkt időről-időre foglalkozik a mesterséges intelligencia (AI) jelenlétével a vizuális művészetekben, mindenekelőtt a fotográfia területére fókuszálva. Szemlézzük a jelenséggel kapcsolatos pro és kontra véleményeket, bemutatjuk a technológia fejlődésének állomásait, de megvilágítjuk az új médiummal kapcsolatban felmerülő társadalmi és etikai kérdéseket is. Ezúttal új területre léptünk, hogy egy teszt segítségével vizsgáljuk meg, hogy jelenleg mire képesek a mindenki számára elérhető AI képgenerátorok. A tesztben szándékosan nem törtünk nagy babérokra; nem akartunk sem autonóm alkotásokat létrehozni, sem megkísérelni a valóság reprodukálását, ám ennek ellenére, vagy éppen ezért, nem egy esetben izgalmas és tanulságos végeredményt kaptunk.