Menü

Ezek a képek nyerték el a Pulitzer-díjat 2026-ban

26 • 05 • 18 Punkt Olvasási idő: 2 perc

A Pulitzer-díj az egyik legrangosabb amerikai szakmai kitüntetés, melyben a nyomtatott és online újságírásban, valamint az irodalomban, zenében, s egyéb művészeti ágakban elismerésre méltó alkotók részesülnek évről évre. A makói születésű amerikai újságíró és sajtómágnás Joseph Pulitzer (Pulitzer József, Makó, 1847. április 10. – Charleston (Dél-Karolina, USA), 1911. október 29.) hagyatékából létrehozott kitüntetést a Columbia Egyetem újságírói kara (Columbia University Graduate School of Journalism) adja ki 1917. június 4. óta.

A Pulitzer-díj fotográfiai kategóriáját 1942-ben alapították, és 1967-ig egyetlen díjat adtak át Pulitzer Prize for Photography néven. 1968-ban a kategóriát két külön díjra bontották: a Pulitzer Prize for Feature Photography (kiemelkedő dokumentarista vagy tematikus fotográfia) és a Pulitzer Prize for Spot News Photography (aktuális hírfotózás) díjakra. Utóbbi 2000-től Pulitzer Prize for Breaking News Photography néven ismert, és olyan kiemelkedő, váratlan eseményekről készült fotókat ismer el, amelyek azonnali reakciót és gyors helyszíni munkát igényelnek.

A 2026-os Pulitzer-díjakat a fotográfia területén Saher Alghorra és Jahi Chikwendiu nyerték el. A két fotóriporter munkássága a globális konfliktusok emberi arcát és a társadalmi tragédiákat állítja a fókuszba. Alghorra a Gázai övezetben végzett bátor és kimerítő tudósításaiért a Breaking News Photography, míg Chikwendiu az afganisztáni tálib hatalomátvétel utáni humanitárius válságot bemutató képeiért a Feature Photography kategória fődíját vehette át.

Saher Alghorra, a The New York Times szabadúszó fotóriportere a Gázai övezetből készített, nyers és megrázó erejű tudósításaiért kapta meg a hírfotózásért járó elismerést. A fotóriporter a harcok közvetlen közeléből dokumentálta a polgári lakosság szenvedését, a pusztítást és a mindennapi túlélésért folytatott küzdelmet. A zsűri indoklása szerint Alghorra képei a legveszélyesebb körülmények között, rendkívüli szakmai elhivatottsággal készültek, és pótolhatatlan vizuális dokumentumai korunk egyik legsúlyosabb konfliktusának.

0103

Fotó: Saher Alghorra (The New York Times): Yazan Abu al-Foul (2) édesanyjával, Naeema Abu al-Foullal 2025. július 19-én. Egy megrongálódott épületben éltek a tengerpart mellett, Gázavárosban, ahol Naeema végignézte fia fokozatos leromlását. A család nem tudott elegendő élelmet szerezni számára, a kórházak pedig azt közölték velük, hogy nincs megfelelő felszerelésük ahhoz, hogy bent fekvő betegként ellássák a kisfiút. „Ami sokkolt a kép készítése közben, az az volt, hogy előtte próbáltam játszani vele, hogy megnyugodjon. De a gyermeket olyannak találtam, mintha nem lenne benne lélek — rendkívül gyenge volt, semmire sem reagált abból, amivel próbálkoztam. A szemei csak meredtek, alig tudta nyitva tartani őket. A kép elkészítése teljesen összetört” — mondta Alghorra. (2025.07.19.)

0103

Fotó: Saher Alghorra (The New York Times): Tamer Hassan al-Shafei családja a lerombolt otthonuk elszenesedett maradványai között ült le, hogy megtörjék a napi böjtöt a ramadán idején, a Gázai övezetben található Beit Lahia romjaira néző házukban. Az iszlám szent hónap, amely alatt a vallásos muszlimok napnyugtáig böjtölnek, a háború törékeny tűzszünetének időszakára esett. Az étkezés szerény volt, messze a ramadánkor megszokott bőséges vacsoráktól. A Gázába érkező élelmiszerhiány miatt hús és más luxuscikkek elérhetetlenné váltak. Ő, felesége és gyermekeik olcsó alapélelmiszereket — hummuszt és falafelt — ettek helyettük. „Azért készítettem róluk képeket, mert úgy éreztem, kapaszkodnak az életbe, próbálják begyógyítani sebeiket és a lehető legegyszerűbb eszközökkel újraépíteni az életüket” — mondta Alghorra. (2025.03.04.)

A Feature Photography kategória díját Jahi Chikwendiu, a The Washington Post fotográfusa nyerte el. A díjnyertes sorozat egy szívszorító és fájdalmasan gyönyörű fotóessze egy fiatal családról, akik első gyermekük születését várják, miközben az apa végstádiumú rákos beteg. A zsűri indoklása szerint Chikwendiu képei költői mélységgel és méltósággal ábrázolják az emberi kitartást a kilátástalanság közepette.

0103

Fotó: Jahi Chikwendiu (The Washington Post): Provo, Utah állam – 2025. április 15.: Egy orvosi vizsgálaton Dr. Donna Dizon ultrahangfelvételeket készít Shay Martin (28) és Tanner Martin (30) születendő gyermekéről az Intermountain – Utah Valley Maternal Fetal Medicine intézetben, Provóban. Tanner ekkor különböző gyógyszerek kombinációjának hatása alatt állt. A férfinél 2020 novemberében, 25 éves korában diagnosztizáltak negyedik stádiumú vastagbélrákot.

0103

Fotó: Jahi Chikwendiu (The Washington Post): AMERICAN FORK, Utah állam – 2025. július 3.: Shay Martin, a nemrég elhunyt Tanner Martin felesége férje teste fölé hajol a ravatalozáson, amelyet a Jézus Krisztus Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza egyik templomában tartottak American Fork városában.

Jegyzetek
A 2026-os Pulitzer-díjas fotósorozatok képei az alábbi linkekre kattintva tekinthetők meg. Saher Alghorra Jahi Chikwendiu