Címke: életrajz

23 • 07 • 30 Tőry Klára

Egy fényképészdinasztia közel százéves története – A Strelisky-műterem: Strelisky Lipót és Sándor

Közkedveltségének megfelelően a korabeli pest-budai lapok sokat foglalkoztak a híres műterem tevékenységével, rengeteg, sokszor egymásnak is ellentmondó történet keringett róla. A korai fotótörténeti írások is az elsők között emlegették a műtermet, de L. Baji Etelka alapos kutatásai kiderítették, hogy a legtöbb elbeszélés a megalapozatlan legendáriumok körébe tartozik, hogy a műterem-alapító életéről, munkásságának tényeiről nagyon kevés biztos adatot tudhatunk.

Tovább
23 • 06 • 25 Tőry Klára

Az ember, aki „lefotografálta az egész világot” – Hopp Ferenc (1833–1919) képei és élete

Ferenczy Mária és Kincses Károly Hopp Ferenc jelentőségét így értékelték: „… a magyar fotográfia egyedülálló, sajátos figurája. Képei önmagukban is érdekesek, némelyik művészileg megformált, legtöbbje már nem létező, átalakított tájat, várost, helyet mutat, ám igazi dokumentumértéküket abban látom, mit tudnak megmutatni egy, a huszadik század fordulója körül élt tehetős magyar világpolgár habitusából, életéből, érdeklődési köréből.”

23 • 05 • 29 Tőry Klára

„Az emberek legyenek olyanok a fotókon, amilyenek a valóságban, s ne olyanok, amilyeneknek látszani szeretnének.” – Lóránt István (1901–1997) képei és élete

Lóránt István lapszerkesztő, író, újságíró, történész, fotográfus, operatőr, filmrendező, zenész volt, s azok közé a magyar zsenik közé tartozik, akit – Stefan Lorantként – világszerte sokkal jobban ismernek és értékelnek, mint itthon. Döntő szerepe volt abban, hogy tömegekkel ismertette meg a minőségi fotográfia és a fotóriport műfaját, világszerte újságolvasók százezrei találkozhattak a lapokban számos kiemelkedő fotográfus munkáival. Újszerű, merészen kísérletező szemléletével új korszakot nyitott a képszerkesztésben, a modern képes magazinok arculatának megteremtésében.

23 • 05 • 27 Baki László

„A képek felé fordulás egyszerre volt megkönnyebbülés és egy belső kényszer” – 100 éve született Inge Morath

A számos nyelvtudása mellett Morath termékeny napló- és levélíró is volt; a szavak és képek iránti kettős tehetsége különlegessé tette őt kollégái között. Morath sokat és gyakran szórakoztatóan írt fotográfiai témáiról. Bár életében ritkán publikálta ezeket a szövegeket, a posztumusz kiadványok munkásságának főleg erre az aspektusára összpontosítottak.

23 • 04 • 30 Tőry Klára

„A riportfényképezés hőskorának egyik kiemelkedő alakja” – Müllner János (1870–1925) élete és képei

A magyar fotográfia történetével való 60 éves ismerkedésem, kutatásaim sorára visszatekintve a legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor Müllner János riportanyagát megismertem. 1981-ben a Műcsarnok összes termében megrendezett Tény/Kép A magyar fotográfia története 1840-1981 című átfogó fotótörténeti kiállítás kezdetektől 1945-ig terjedő részének kurátoraként a különböző múzeumok fotógyűjteményét tekintettem át, és a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában és a Kiscelli Múzeumban találkoztam ott őrzött képeivel.

23 • 04 • 28 Németh György

Adalékok Ergy (Erzsi) Landau családjáról és életéről

A Mai Manó Házban látható Ergy Landau kiállításhoz kapcsolódóan egy olyan kutatás eredményét mutathatjuk be, melyet még sehol sem publikáltak. Németh György kutatásának eredménye kizárólag a Punkton olvasható.

23 • 03 • 30 Tőry Klára

„Költőknek imádója és barátja” – Székely Aladár (1870–1940) élete és képei

„Székely Aladár neve összeforrt a magyar fotografálás újabb kori fejlődésével. Érdemeit különösen a fiatal fényképésznemzedéknek kell kellőképpen méltányolni, mert Székely Aladár alakította át hosszú évek szívós, akadályt nem ismerő munkásságával a közönség maradi ízlését, és keltett fel benne érdeklődést és szeretetet a modern fotográfia iránt. … Híven kitartott elvei mellett, amelyekkel sikerült az akkori időben még sok tekintetben alacsony színvonalon álló, elavult portré-fotográfiát fölényes technikájával és leszűrt ízlésbeli felfogásával az iparművészetek magasságára emelni.”

23 • 02 • 27 Tőry Klára

Egy fényképész dinasztia története: id. Divald Károly és fiai

Idősebb Divald Károly (1830–1897) a 19. századi magyar fényképezés egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Neve a szabadban történő fényképezés egyik hazai úttörőjeként összefonódott a Magas-Tátra felfedezésével, fényképezésével, a tájfényképezés széleskörű elterjedésével. Kevesen tettek nála többet hazánk természeti értékeinek megismertetéséért, megszerettetéséért.

23 • 01 • 29 Tőry Klára

„Egy dolog volt, ami izgatott, és ami ma is mindennek a lényegét jelenti számomra: a fény” – Moholy-Nagy László (1895–1946) élete és képei

1895. július 20-án Weisz Lászlóként született a dél-magyarországi Bácsborsódon. Földbérlő gazdálkodó apja Weisz Lipót tönkre menvén elhagyta családját, talán Amerikába vándorolt ki, így anyja, Stein Karolina gyermekeivel édesanyjához Adára költözött. Volt otthonukon 2009 óta emléktábla őrzi Moholy-Nagy emlékét.

Tovább
22 • 12 • 18 Tőry Klára

Az első magyar fotóalbum készítője – Rosti Pál (1830–1874 ) élete és képei

Rosti Pál a távoli, egzotikus vidékeket sokoldalúan, tudományos igénnyel megismertető, gazdagon illusztrált 19. századi útikönyv-készítés egyedülálló hazai úttörője volt. Egyben a korabeli táj-és városfényképezésnek – a nemzetközi fotótörténet-írás által is – magasra értékelt korai művelője, aki a fotográfia feltalálásának nyilvánosságra hozatala után 18 évvel már igen magas színvonalon művelte e műfajt.

22 • 10 • 31 Németh György

George Platt Lynes képeiből nyílt kiállítás New Yorkban

George Platt Lynes: Selections from the Frederick R. Koch Collection címmel nyílt kiállítás New Yorkban a fotográfus azon képeiből, melyeket a halála óta nem mutattak be nyilvánosan. George Platt Lynes fotográfiái által megmutatta, hogy művészként megértette a meleg férfiak gondolkodását, az általuk vonzónak tartott különböző férfitestek erotikus jelentőségét, és ezt az intimitást tökéletesen adta vissza a fotóin.

22 • 10 • 23 Tőry Klára

„Nem az objektívben van a művészet” – Angelo (1894–1974) élete és képei

Angelo a magyar fotográfia talán legizgalmasabb, legrejtélyesebb, legeredetibb, legsokoldalúbb, egyesek szemében legellentmondásosabb egyénisége. Egész művészpályájára a sokrétű változatosság, a kívülállás, a társtalanág, a szemléletének folyton változó, alakuló, öntörvényű fejlődése jellemző. Tőry Klára esszéje.

22 • 01 • 09 Tőry Klára

„Amit csak érdemesnek tartottam, lefényképeztem.” – Németh József (1911 – 2006) élete és képei

A klasszikus fotóstílust megvalósító mesterként tartják számon, aki a legtisztább kompozíciós elvek szerint építkező fotográfiát a legtökéletesebb technikával ötvözte. Életművének sokoldalúsága, tematikájának gazdagsága zavarba ejtően széleskörű. Ami megkülönböztette kortársai fő áramlatától, az nem a témaválasztása, hanem kísérletező alkata volt.

21 • 10 • 10 Kasza Gábor

Évtizedekig egy raktárban lapultak ezek a Budapestről készült fotók

Kozák Lajos fotográfusi tevékenységét polgári foglalkozása mellett végezte. Alkotásai két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: a két világháború között készült művészfotókra és a teljes életutat átölelő sportfotókra. A fotográfus hagyatékát 1975-ben, a művész halálát követően vásárolta meg özvegyétől a Magyar Sportmúzeum, de az anyag nagy része 2011-ig feldolgozatlan maradt.

21 • 03 • 14 Tőry Klára

Plohn József (1869 – 1944) élete és ritkán látott felvételei

Plohn Józsefről – akinek már apja is műtermi fényképész volt Hódmezővásárhelyen – azt hihetnénk, hogy egy a századforduló táján a vidéki városokban működő több száz tisztes fényképészmester közül. Két jelentős munkájának nagysága, és megvalósításának színvonala azonban nem csupán helytörténeti jelentőségű, hanem alkotóját kiemeli a többnyire csak a szakemberek által ismert mesterek sorából, és a magyar művelődés- és fotótörténet maradandó értéket teremtő személyiségévé teszi.