The Paris of Brassaï. Photographs of the City Picasso Loved címmel rendeztek kiállítást az egyik legismertebb magyar származású fotográfus, Brassaï munkáiból a Museo Picasso Málaga termeiben.
A múlt szerteágazó és befejezetlen kutatásokat, a jövő kérdéseket és még fel nem tárt titkokat rejt. És éppen ebbe a kontextusba helyezve, és ezáltal élővé téve válik izgalmassá az ATLAS-projekt és az elkészült könyv.
A San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumában (SFMOMA) megrendezett Constellations: Photographs in Dialogue című kiállítás tökéletesen illusztrálja, hogy egy múzeum történeteit mily módon tágíthatják ki, mélyíthetik el és gazdagíthatják az új szerzemények.
Nixon a Brown nővérekről készített sorozata az egyik legerősebb példázata a portrékészítésnek és a kortárs fényképészet időhöz való viszonyának. Képei kétségtelenül magával hordozzák a nosztalgiát a fényképészet aranykora után, és a médium képességét arra, hogy kimerevítse a pillanatot.
Évek óta készítem gesztusból, játékból a fotó irka-firkákat, szinte naponta csinálok képeket, és rendszeresen megosztom őket a Facebookon, de most, kiállítva az anyagot – mert működik bennem az exhibició – nekem is meglepetés volt látni ezt a képfolyamot, az intim fotóimat, mindennapjaim képnaplóját.
A Foton Galériában megrendezett tárlat címadó sorozata a fotográfus környezetét feldolgozó, közelmúltban elkezdett Melegágy – mely főként Bács-Kiskun megyei terepen született – dramatizált tájakkal mutatja meg az alkotó otthonához fűződő személyes, szentimentális, olykor ambivalens viszonyát.
A most kiállított sorozatok is bizonyítják, hogy a fotográfia sokszínű eszköztárát használva minőségi műveket hoztak létre az ösztöndíjat elnyert alkotók.
Its Own Place and Feeling címmel nyílt kiállítás Steve McCurry ikonikus fotóiból az Egyesült Államokbeli Tucsonban, az Etherton Galériában.
Dél-Franciaországtól végig a spanyol és portugál partok mentén rengeteg szörfös gyűlik össze évről-évre. Lakóbuszokban élve, szabadon járják a partokat, szörföznek, és a világ elvárásaitól függetlenül élik mindennapjaikat. Minimumból élnek, de ez nem zavarja őket, mert szabadnak érzik magukat.
Fotóművészekkel való képzeletbeli találkozóra invitálja a látogatót gyűjteményén keresztül Madeleine Millot-Durrenberger, a Mai Manó Házban megrendezett A műgyűjtés szenvedélye című kiállításon.
A Part One: The Mountain címében megnevezett hegy mondhatni ősi szimbólumként az archetipikus értelmezések felé tereli a befogadót: egy olyan helyszínre vannak adaptálva Alex Prager szereplői, amely elemeli őket a hétköznapoktól egy szakrális – vagy kevésbé fennkölten – egy nem evilági térbe, ahol mégis esszenciálisabban jelennek meg attribútumaik és válnak önmagukban értelmezésre alkalmas jelenségekké.
Szalai Dániel Unleash Your Herd’s Potential című kiállításának kiindulópontja egy tehenekre kifejlesztett arcfelismerő algoritmusról szóló hír volt. Legújabb munkájában a megfigyelés, kizsákmányolás és a természethez való viszonyunk kérdéseire reflektál.
Nagy Iza Eredet című kiállítására a design és fotográfia ötvözésével készült munkáiból válogatott. Azokból a posztnaturális, poszthumán és transzhumán felvetésekből táplálkozik, amelyek az emberiség megküzdési stratégiáit keresik a klímaváltozás pusztításának küszöbén.
Soth eredetileg Abraham Lincoln karakteréből és halála utáni útjából indult ki. 1865 tavaszán Lincoln holttestét Washington DC-ből szülővárosába, az Illinois állambeli Springfieldbe szállították egy vonaton. A fotográfus ezt az utat tervezte bejárni eredetileg. Ebből nőtte ki magát és tört más utakat magának a A Pound of a Pictures gyűjtemény.
A Copy című sorozat a kamera nélküli (cameraless) fotográfia területén belül értelmezhető, chemigram technika alkalmazásával készült. A másolat fogalmának képi megjelenítése a fekete-fehér fotópapír fizikai-kémiai tulajdonságaira alapozva realizálódik.