Címke: Magyar Fotográfiai Múzeum

Mit nézzünk szeptemberben? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. A víz eltűnésének következményei, a Városliget utóbbi 50 éve, Brazília 1940 és 1960 között, valamint Vydareny Iván ötven fotója. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Tovább

Szabó Judit: Összegzés – A megfigyelés érzékenysége

Idén nyáron a tisztelt utazóközönségnek nem kell Kecskemétnél tovább vonatoznia ahhoz, hogy Belgium, Magyarország, Hollandia vagy akár Franciaország utcáin kószálhasson. A Magyar Fotográfiai Múzeumba lépve Szabó Judit: Összegzés című retrospektív kiállítása nem csak térbeli, de bizonyos értelemben időutazásra is kiváló helyszín: az 1970-es, 80-as évektől napjainkig láthatunk arcokat, hétköznapi jelenetek, utcaképeket számos európai városból.

Mit nézzünk júniusban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Júniusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Fiatal magyar fotográfusok, mindennapi kudarcok, összegzések, boszorkányok és egy magyar szemorvos élete Kongóban. Ezekre a kiállításokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Az érzékeny önpusztító – Válogatás Berekméri Zoltán kiállításának képeiből

A magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet.

Az első magyar fotóalbum készítője – Rosti Pál (1830–1874 ) élete és képei

Rosti Pál a távoli, egzotikus vidékeket sokoldalúan, tudományos igénnyel megismertető, gazdagon illusztrált 19. századi útikönyv-készítés egyedülálló hazai úttörője volt. Egyben a korabeli táj-és városfényképezésnek – a nemzetközi fotótörténet-írás által is – magasra értékelt korai művelője, aki a fotográfia feltalálásának nyilvánosságra hozatala után 18 évvel már igen magas színvonalon művelte e műfajt.

„Nem az objektívben van a művészet” – Angelo (1894–1974) élete és képei

Angelo a magyar fotográfia talán legizgalmasabb, legrejtélyesebb, legeredetibb, legsokoldalúbb, egyesek szemében legellentmondásosabb egyénisége. Egész művészpályájára a sokrétű változatosság, a kívülállás, a társtalanág, a szemléletének folyton változó, alakuló, öntörvényű fejlődése jellemző. Tőry Klára esszéje.

Messzemenők. Ata Kandó 1956-os gyermekportréi a PaperLab Galériában

Violette Cornelius és Ata Kandó munkássága rendkívüli fontos volt az 1956-os forradalom képi láttatásában és jelentőségének elismertetésében, illetve az 1956-os magyar menekült helyzet dokumentálásában. A PaperLab Galériában látható válogatás Ata Kandó gyerekekről készített érzékeny portréit mutatja be, ahol a tekintetek többet mondanak minden szónál.

Siklós Péter jazzportréi a Magyar Fotográfiai Múzeumban

Siklós Péter (Budapest, 1937–) elsősorban autodidakta módon tanult meg fényképezni a Magyar Optikai Művek munkatársaként, azonban életének első két évtizede inkább a klasszikus zene körül forgott. Hegedűtanulmányait a családját ért kitelepítés következtében kényszerült abbahagyni, azonban kapcsolata nem szakadt meg a zenével, csak módosult annak átélése és iránya: elsősorban már a jazz és a fotográfia kapcsolata foglalkoztatta élete derekán. Képeiből a Magyar Fotográfiai Múzeumban látható kiállítás.

Ahol állunk – Megjegyzések Gyenis Tibor You are here könyve kapcsán

Ahol állunk – Megjegyzések Gyenis Tibor You are here könyve kapcsán 21 • 03 • 16Balázs Kata Gyenis Tibor You are here című, a Magyar Fotográfiai Múzeum kortárs sorozatában megjelent könyvét 2020 novemberében mutatták be a Mai Manó Házban. A tokba csúsztatható, kemény fedeles kötet első ránézésre reprezentatív albumnak, sőt egy kurátori válogatásban készült, a […]