De miért lett ennyire meghatározó és kiemelt az ikreket ábrázoló kép? Ballen egyedi és jellegzetes formanyelve és művészi eszköztára az, ami ebben kapaszkodót nyújthat. A fotográfus több megszólalásában, munkáiról készült videóiban is felhívja a figyelmet arra, hogy ő fényképeket készít, ezzel azt képviselve, hogy a fotók önmagukban, a mögöttük eltűnő történelmi háttér és tudás nélkül is meg kell, hogy állják a helyüket.
A skóciai Edinburgh-ben született és nevelkedett Liam Wong komputerművészet szakon tanult az egyetemen. 25 éves korában már Kanadában élt és igazgatóként dolgozott a világ egyik vezető videójáték-társaságánál. A munkája vitte őt először Tokióba, ahol felfedezte a tokiói éjszakai élet jeleneteinek csábító vonzerejét. A Thames and Hudson interjúja a művésszel.
5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Martinkó Márk fotó-és videóművészt kérdeztük.
Fejér Ernő fényképein keresztül szembesülni a késő Kádár-kor „éjszakai oldalával” olyan, mint egy Méhes László Langyosvize utáni hirtelen jött hidegzuhany. Egyszerre kijózanító, kábító, dezorientáló: a korszak ismerős-banális világa egyszer csak kísérteties idegenségként áll előttünk, míg a biztos fogódzókat elnyeli a terjengő köd, amely mintha e langyosvízből képződött volna.
A rendezvénysorozat szervezői arra bíztatják az érdeklődőket, hogy gondolkodjanak el morális értékeikről, erkölcsi normáikról, és a művészet szerepéről, hiszen annak nem a jelen problémáiról való gondolatelterelésében kell segítenie, hanem épp ellenkezőleg: a társadalom tükrévé kell válnia.
Legtöbbünk fejében egy néhány francia művészből álló szűk csoport jelenik meg, ha a szürrealistákra gondolunk. A valóság azonban az, hogy André Breton Szürrealista kiáltványában megfogalmazott gondolatairól a világ különböző pontjain más művészek, írók, értelmiségiek azonos időben hasonlóan gondolkodtak, így a szürrealizmus sokkal inkább egy egész világra kiterjedő hálózatnak tekinthető.
A Thames and Hudson gondozásában megjelent William Wegman: Being Human fotográfiai munkásságának legátfogóbb gyűjteménye: több mint 300, az elmúlt négy évtizedben készített fotót gyűjti össze.
A pályázat missziója, hogy a fotóval és a fotón keresztül reagáljon arra a változó világra, amiben a klímakatasztrófa óriási hatást gyakorol – globális és lokális szinten – gazdaságra, társadalomra, kultúrákra, természetre és emberi életekre. A fotóra, mint aktív változást előidézni képes médiumra tekintenek a szervezők és az alkotók is.
A Fejér Ernő 1979 és 1990 között készült sorozatainak képeiből összeállt Post Scriptum című kiállítás 2022. május 29-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban. A művésszel az alkotáshoz való viszonyáról, korai hatásokról és inspirációkról beszélgettünk.
A művésszel a tárlat kurátora, Kereszty Anna készített videóinterjút, amelyben Minyó Szert Károly a képek elkészüléséről és azok újragondolt kontextusáról mesél.
Mindenki egyszerűen csak „Bailey”-nek hívja. Barátai, kollégái, családja, korábbi szeretői és csodálói, becsmérlői, riválisai, a média, modellek és múzsák, mindannyian beletörődően elfogadták a mononim névhasználatot, elvégre ahogyan Prince-ből, Beyoncé-ból, Kramerből, vagy Ringóból is csak egy van, Baileyből is csak egy lehet.
Az 1931-ben Bronxban született Ron Galella szabadidejében kezdte el fényképezni a filmbemutatókra, különböző eseményekre érkező sztárokat. Később ez olyannyira a védjegyévé vált, hogy a Time magazin egyenesen az amerikai paparazzi fotózás Keresztapjának (the Godfather of the U.S. paparazzi culture) nevezte.
Miután 1968-ban rálőttek, Andy Warhol dokumentálni kezdte életét és érzéseit. Naplói és ez a dokumentumfilm-sorozat segíthet megérteni a személyiségét övező titkokat. A Netflix hatrészes minisorozatának jelentős része Warhol romantikus kapcsolataival foglalkozik.
A Mai Manó Házban 2022. május 29-ig látható tárlat arra tesz kísérletet, hogy a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig készült alkotásokat retrospektív módon egy új, szabadabb konstellációban: a törés utániság kontextusában mutassa be.
A pályázat idén teljesen megújult, melynek keretében az alábbi régiókra osztották a világot: Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia. De emellett más változtatások is voltak, hiszen a kategóriák is újak: egyedi kép (singles), történetek (stories), hosszú távú projekt (long term) és az eddig nem szereplő kötetlen formátum (open format).