A Female in Focus nemzetközi díjat a BJP azért hozta létre, hogy a világon bárhonnan származó kivételes női tehetségek munkáját támogatni tudja. Ezzel együtt az is cél, hogy a fotóiparban esetlegesen felbukkanó nemek közötti egyenlőtlenségeket közvetlenül le lehessen küzdeni.
A PaperLab Galériában megrendezett tárlat Reismann János 1959-ben Szardínián készített képeiből válogat. Annak idején a szintén a kor progresszív irányzatait követő olasz festővel és íróval, Carlo Levivel közös kiadványt is készítettek, Italien címmel.
Ed Clark a 20. század egyik legizgalmasabb és legfontosabb „ismeretlen” fotográfusa. Az óriási, privát fényképeket, negatívokat és kontaktmásolatokat tartalmazó archívumból merítő On Assignment című album az amerikai riportfényképezés egyik kulcsfigurájának munkásságát mutatja be.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk.
Az 1947-ben született Lucinda Devlin 1991-ben kezdett el fotósorozatot készíteni az Egyesült Államok vidéki börtöneinek gázkamráiról, méreginjekciós kivégzőszobáiról, villamosszékeiről és a halálra ítéltek cellasoráról „Omega lakosztályok” (The Omega Suites) címmel, amely a görög ábécé utolsó betűjével a kivégzés véglegességére utal.
Az idén tizenkettedik alkalommal megrendezett Cortona On The Move fesztivál célja a kortárs fotográfia terjesztése és népszerűsítése, új látásmódok és a vizuális kommunikáció eredeti formáinak keresése. Galéria rovatunkba a 2022. október 2-ig tartó fotófesztivál kiállításainak képeiből válogattunk.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk.
Négy és tizennyolc éves korom között versenyszerűen úsztam. Ennek a 14 évnek a java úgy telt, hogy reggel elmentem edzeni iskola előtt, majd bementem az iskolába, és amint vége lett, mentem vissza edzeni. Ezután keveredtem csak haza a családi környezetbe. A sorozatom ezt az élethelyzetet dolgozza fel.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2022-ben tagfelvételt hirdetett, ahol egy kétfordulós pályázaton bírálták el a jelentkezők portfólióját vagy fotószakírói tevékenységének ismertetését. A tavasszal bejelentett döntés értelmében 4 fővel bővült az MFSZ tagjainak száma, akiknek művészeti tevékenységét itt a Punkton is bemutatjuk.
A 352 oldalas album azokat a kontaktképeket mutatja be, melyek a művész Amszterdam, London és Chicago közti utazásainak időszakában keletkeztek. A több mint 1000 fényképet és egyéb illusztrációt tartalmazó kötet teljes rálátást nyújt Moholy-Nagy termékeny fotográfiájára, annak húszas évek közepi-végi tetőpontjától az alkotó Egyesült Államokba való 1937-es kivándorlásáig.
A munka és az állatok szeretete az az örökség, amely a tradicionális mezőgazdaság szép és (elsőre) kevésbé szép oldalát is megmutató fényképeken visszaköszön. Bányász felváltva forgatja a vasvillát és a fényképezőgépet, így szó szerint testközelből láttatja ezt a néha romantizált, néha démonizált világot.
Polixeni Papapetrou az egyik leghíresebb ausztrál fotóművész. A görög bevándorlók gyerekeként 1960. november 21-én, Melbourne-ben született Papapetrou művészi fotográfiáin részben a valóságot, részben a képzeletet ábrázolta. Véleménye szerint az álarcok – akár jelképes, akár szó szerinti értelemben – nem csak elrejtik személyazonosságunkat, hanem egyidejűleg kibővítik és át is alakítják azt.
A Chronicle of an Exile című tárlat Krull azon munkáiból válogat, amelyek az 1941. március 24-én Marseille kikötőjéből útnak indult Capitaine-Paul-Lemerle teherhajó utasait és kihívásait mutatja be.
Képeim kiindulópontjai az internetes archívumok népszerű tájképei. A talált képek olyan transzformáción mennek keresztül, amelyek spontán folyamatokhoz köthetőek és megismételhetetlenek. A digitális képek raszterének és a fotópapír analóg szemcséinek egy felületen való megjelenítésével kísérleteztem.
Hogyan válhat a nosztalgia kapaszkodóponttá egy olyan jelenben, ahol nap mint nap kontrollvesztettséget tapasztalunk az élet különböző területein? Hogy viszonyulunk ehhez a speciális múltidézéshez a virtuális és a valós élet határán? A technológia most vajon ismét forradalmasítani tudja az emlékek archiválásának, a múlt felidézésének módját? Miként tágul a fotográfia médiuma igazodva a korszellemhez?