Kontha Dora TOBE Galériában megrendezett kiállításának nem csupán címe – Soulscapes/Lélekképek – vetít előre egy, a shoegaze műfaji hitvallásához nagyon hasonló, belső tájakban elmerülő, önelemző és romantikus, introspektív anyagot.
Büszkék vagyunk arra, hogy a 2019-ben indult Punkt.hu oldalunk a 2021-ben bevezetett, naponta új tartalmakkal megjelenő struktúrájával rekordlátogatottságot ért el; több mint negyedmillióan olvasták oldalunkat.
A washingtoni Glenstone Múzeumban megrendezett kiállítás a művész életművének teljes anyagából válogat és közel harminc, 1978 és 2018 között készült képet mutat be.
A hagyományteremtő 2020-as szavazás után idén is arra voltunk kíváncsiak, hogy a fotográfiához köthető szakemberek véleménye alapján melyek voltak 2021 legfontosabb hazai fotókiállításai.
Weiss 2017-ben adományozta teljes archívumát a párizsi Musée de l’Elysée Lausanne-nek, amely 200.000 negatívot, 7000 kontaktot, körülbelül 2700 vintage kópiát és közel 2000 diát tartalmaz. Életművéért 2020-ban elnyerte a Les Rencontres d’Arles fotóművészeti fesztivál Women in Motion díját.
A kiválasztott projekteknek számos lehetősége nyílik arra, hogy széles körben megismerjék őket: többek közt elérhetővé válnak a LensCulture több mint hárommilliós globális közönsége számára, illetve világszerte szerepelnek nemzetközi fotófesztiválokon is.
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központtal együttműködésben 2021 októberében Mirroring Humans. Robert Capa and Hungarian Masters címmel Tallinban a Juhan Kuus Dokumentumfotó Központban nyílt kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből.
A sok „első” közül, ami Parks nevéhez köthető, az egyik legfontosabb, hogy a Life magazin első afroamerikai munkatársaként jelentős hatást gyakorolt az amerikai társadalom feketékről alkotott képére. Rendkívüli érzékenységgel és empátiával mutatta be képeinek alanyait, időt töltött velük, megismerte őket, gyakorlatilag az életük részévé vált. Ettől is olyan hitelesek a fotói.
Nemrég kihirdették a LensCulture utcafotográfia kategóriájának 2021-es nyerteseit, a döntéshozók sorozat és önálló kép kategóriában ítélték oda a díjakat. A nyertesek – a pénzjutalom mellett – lehetőséget kaptak a LensCulture több mint hárommilliós globális online közössége előtti bemutatkozásra, egy New York-i kiállításra, valamint nemzetközi fotófesztiválokon való megjelenésre is.
A Mike Mandel szerkesztésében készült Zone Eleven című könyv Ansel Adams kevéssé ismert, főleg megrendelésre készült alkotásait adja közre. Bár az amerikai fotográfust szinte kizárólag az éteri, fenséges, fekete-fehér és nagyformátumú tájképeiről ismerjük, mint a tiszta fotográfia úttörője és a Group f/64 tagja, az alkotói elismertség előtt természetesen alkalmazott munkákat is készített.
Az Atlas Gallery által bemutatott 59 képből álló virtuális kiállításon az állati és emberi szereplők egyaránt „a rendje vesztett bolygó felzúdulásának” elbujdosott veteránjai. A képek köddel és világítással elért effektusai már-már dezorientálóak, s a csendes, szinte megbűvölt jelenetek a tragédia vagy veszteség érzését idézik fel.
A mostani, Fashion + Klein kiállítás keretében, a Polka Galéria eddig soha nem látott sorozatokból is válogat (ilyen például a Fashion Lights), illetve olyan fekete-fehér és színes képek is megjelennek a tárlaton, amik a Vogue-ban való eredeti megjelenésük óta nem hagyták el a művész fiókjait.
Az öt feltörekvő művész olyan fotóiból áll össze a kiállítás, amik mind a befelé figyelés, önfeltárás és belső kutatás eredményei. Pontosan megkonstruált, avagy a szó szoros értelmében vett rendezett, mélységgel rendelkező képek láthatók, amelyek egy napjainkra szinte banálissá vált, apró, a világ minden szegletére belépési lehetőséget nyújtó eszközzel, az okostelefonnal készültek.
Shulamit Branitzky, azaz Pita 1924-ben született Tel-Avivban és a sodró, háborús időszak ellenére is viszonylagos jómódban és nyugalmas körülmények között éltek családjával. 1944 és 1948 között házasságban élt egy zsidó származású, angol katonai tiszttel, aki válásuk után visszatért az Egyesült Királyságba. Pita lánya, Diana Dolev napvilágra hozott olyan családi képeket, melyeket Robert Capa készített róluk az ötvenes évek elején.
A program fókuszában szereplő társadalmi ügyeket, értékeket hangsúlyozva ezúttal is 20 kortárs szerző írt fikciós szövegeket, amelyekhez a Magyar Fotóművészek Szövetségének 21 fotóművésze választott saját korábbi munkáiból vagy készített új képeket.