Mondrian and Photography – Fotóalbum jelent meg a geometrikus absztrakció mestere és a fotográfia kapcsolatáról

Az absztrakt festészet megkerülhetetlen úttörője, a holland Piet Mondrian (1872–1944) és a fotográfia szoros kapcsolatát mutatja be a német Hatje Cantz Verlag gondozásában megjelent háromszázhatvanöt oldalas, Mondrian and Photography. Picturing the Artist and His Work című album. A kötetben André Kertész, Moholy-Nagy László, Arnold Newman és mások közismert portréfotográfiái és műtermi enteriőrképei mellett eddig ismeretlen pillanatfelvételek nyújtanak betekintést Mondrian életébe és munkásságába, megvilágítva az alkotó viszonyát a számára alapvető fontosságú médiumhoz, a fotográfiához.

Amennyiben a sors különös játéka folytán Piet Mondrian az 1910-es években felhagy a festészettel, vagy nem éri meg negyvenes évei közepét, akkor napjainkban nagy valószínűséggel csak egy szűk műkedvelő közönség tartaná számon életművét, amelyet a németalföldi csendélet- és tájképfestészet tradíciói határoztak meg. Ám mindez nem így történt, hiszen a De Stijl mozgalom egyik alapítójaként Mondrian a látvány analizálásának és dekonstrukciójának, majd rekonstrukciójának az útjára lépett; semmihez és senkihez nem hasonlítható autonóm alkotói programot teremtve, melynek hatásai a 21. század kortárs művészetéig és tárgykultúrájáig érnek.

A közvélemény Mondrianról alkotott képe nagyjából tucatnyi fotográfiának köszönhető, amelyekről egy szigorú és szikár, öltönyt és nyakkendőt, továbbá elegáns vonalú szemüveget viselő alak tekintete köszön vissza. E hivatalos kép szinte teljesen egybevág azokkal az általános ismeretekkel, amelyek Mondrian geometrikus absztrakt korszakát jellemzik, ám a német Hatje Cantz Verlag gondozásában megjelent album gyökeresen változtat ezen a sztereotípián. Piet Mondrian kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy a fényképezés hatékony eszköz saját maga reprezentálására. Pályafutása során például rendszeresen fotóztatta magát műtermében – mint magányos intellektust – ám az a tény, hogy Mondriannak volt egy sokkal lazább, a társasági életet kifejezetten kedvelő oldala is, azt a festő magánéletéről készült pillanatfelvételekből, éppen e kötet lapjairól tudhatjuk meg.