Vadászi Zoltán aktuális, a Foton Galériában megrendezett kiállításának legfőbb motívuma a fekete tulipán, aminek tökéletes példányát évszázados kísérletek során sem sikerült előállítania a botanikusoknak. Vadászi CT-szkennelt és 3D-nyomtatott virága az orvosi technológia eszköztárával váltotta valóra azt, amit a természet nem tudott.
Pacifico Silano Paris Photo/Aperture First Book Prize jelölt I Wish I Never Saw the Sunshine című munkája egy olyan generációs traumát dolgoz fel, amely átível a meleg és queer identitások, a maszkulinitás mai jelentése és lehetőségei, a személyes emlékezet és az emlékezetpolitika, valamint a transzgenerációs gyász kérdésein egy meglepő és sokrétű felosztású koncept-fotókönyv formájában.
A Heart & Cherry elegáns budai terében a két művész képei akár egy alkotó több különböző sorozatának is tűnhetnének, amelyeket csak közös és valószínűleg régiósan jellemző koncentráltságuk rendez egy kiállítási anyaggá.
Fejér Ernő fényképein keresztül szembesülni a késő Kádár-kor „éjszakai oldalával” olyan, mint egy Méhes László Langyosvize utáni hirtelen jött hidegzuhany. Egyszerre kijózanító, kábító, dezorientáló: a korszak ismerős-banális világa egyszer csak kísérteties idegenségként áll előttünk, míg a biztos fogódzókat elnyeli a terjengő köd, amely mintha e langyosvízből képződött volna.
A Múzeumok Éjszakáján idén is számtalan program kel versenyre a látogatók kegyeiért. Hadd ajánljunk most néhány olyan eseményt, amely fotográfusokkal, fotográfiával és annak társművészeteivel tűnik ki az események sokaságából.
A Párizs szívében lévő Henri Cartier-Bresson Fondation (HCB Fondation) falai közt nyílik Henri Cartier-Bresson L’expérience du Paysage (A táj megtapasztalása) című kiállítása, melynek kurátora Agnès Sire, a HCB Fondation művészeti igazgatója. Henri Cartier-Bresson (1908–2004) élete vége felé válogatta össze a L’experience du paysage című sorozat darabjait.
Az 1975-ben alapított La Galerie Rouge a 20. századi fotóművészetre fókuszál, emellett kortárs programja fiatal fotográfusokat is támogat. Gyűjteményükben többek között Manuel Álvarez Bravo, Marc Riboud és Édouard Boubat képei is megtalálhatók. Legújabb kiállításukon Édouard Boubat 1946 és 1957 között készült munkáiból válogattak.
Legtöbbünk fejében egy néhány francia művészből álló szűk csoport jelenik meg, ha a szürrealistákra gondolunk. A valóság azonban az, hogy André Breton Szürrealista kiáltványában megfogalmazott gondolatairól a világ különböző pontjain más művészek, írók, értelmiségiek azonos időben hasonlóan gondolkodtak, így a szürrealizmus sokkal inkább egy egész világra kiterjedő hálózatnak tekinthető.
Imogen Cunningham hetven évig tartó pályafutása során számos és sokrétű stílusú alkotást készített a portréktól az aktokon és a virágcsendéletek át az utcai fényképekig. A férfiak által uralt területen egyike volt annak a maroknyi nőnek, akik elősegítették a korai modernista fotográfia formálását Amerikában.
Szolga Hajnal Berlinben élő fotográfus a Foton Galériában megrendezett első magyarországi önálló kiállítása az elmúlt három év munkáit mutatja be.
A Maison Européenne de la Photographie (MEP) termeiben megrendezett Love Songs című kiállításban is központi kérdésként szerepel, hogy hogyan lehetséges a kommunikáció a (romantikus) szerelemről és szeretetről, mind a szerelmet megélők között, mind az ezt az érzést megélők és a külső szemlélők között.
A nők egész karrierje során központi szerepet kaptak a képein, ezt a mostani, londoni kiállítás is alátámasztotta, amely a fotográfus vezető magazinok számára készített divatfotóira, és Párizs éjszakai életét bemutató munkáira összpontosít.
Az 1950-ben az Egyesült Államokban született és több mint negyven éve a dél-afrikai Johannesburgban élő Roger Ballen generációja egyik legjelentősebb fotográfusa, akinek dokumentarista és megrendezett képei egyedülálló helyet foglalnak el a kortárs fotográfiában.
Dobokay Máté konceptuális művei a fotográfia határait feszegetik: a fotográfia belső struktúráit, nyersanyagait, kémiai és fizikai összetevőit tárják fel, gyakran kamera nélkül, hosszas kísérletező kutatómunka eredményeként. A kiállítás középpontjában a fotográfia alapszerkezete, szemcsézettsége, valamint a fényérzékeny felületeket alkotó ezüst-halogenid kristályok állnak.
Jankovszky György utólag színezett, átrajzolt képeivel és formabontó kísérleteivel a magyar avantgárd fotográfia jellegzetes alakjává vált. Képeiből a Foton Galériában rendeztek kiállítást.