A Portrait of Britain méretét és küldetését tekintve úttörő jellegű tárlat. Az emberekről készült és az embereknek szánták – ez az ország legnagyobb fotókiállítása, s minden évben több millióan nézik meg országszerte.
Immáron két éve tartó hosszútávú fotóprojektemben ebből a több évtizedes adósságból igyekszem törleszteni azzal, hogy a panelekben lakókat fényképezem. Személyes találkozásainkkor a helyszínen Polaroid felvételt készítek róluk és a környezetükről, az ezt követő nagyjából egy hétben pedig vázlatfüzetembe jegyzetelve terveztem meg a fotózást, amelynek napjain általában 4-6 órát szánok a helyszín bevilágítására és a kész kép elkészítésére.
A huszadik század egyik legnagyobb portréfényképésze előszeretettel fényképezte a művészvilág és a politikai élet szereplőit. Munkássága elismeréseként fontos szakmai díjakat kapott, és képeit neves gyűjteményekben (Museum of Modern Art, Art Institute of Chicago, Victoria and Albert Museum, Moderna Museet, Stedelijk Museum) őrzik.
A 34 alkotást felvonultató virtuális tárlaton Féner Tamás munkái mellett történetekkel, anekdotákkal kísérli meg érzékeltetni, mi köti össze képei szereplőivel.
A Brown nővéreket 1974 óta évente fényképező Nixon egy interjúban mesélte el, hogy ezzel a sorozattal – mely a világhírt hozta meg számára – bizonyos módon bekapcsolódott a családi hagyományokba, hiszen a nővéreket gyerekkorukban az édesapjuk fényképezte minden évben.
1959-ben jelent meg a luzerni Camera Verlag / C. J. Bucher AG. kiadásában Richard Avedon (1923-2004) Observations című fotóalbuma Truman Capote előszavával, amelynek magyar fordítását teljes egészében bemutatjuk.
A találkozásaim ezekkel az emberekkel alapjaiban megváltoztatták a hozzáállásomat az élethez és halálhoz egyaránt. Hálával tartozom sorozatom szereplőinek, amiért őszintén megosztották velem életük és haláluk megrázó pillanatait.
Három fotósorozatot és harminc önálló képet díjazott a zsűri a nagynevű brit fotográfiai szaklap, a British Journal of Photography portréfotó-pályázatán. A nyertesek között angol fogvatartottakról, afgán labdarúgó-lányokról és latin-amerikai LMBTQ-menekültekről készített fényképeket is találunk.
1857-ben egy magyar származású fotós, G. Szabó Sámuel képeiből állt össze egy fotóalbum, a Rogues, A Study of Characters (Zsiványok karaktertanulmányai), mely az egyik olyan első rabosító fényképgyűjtemény volt, amelyet a nagyközönség számára is elérhetővé tettek.
Az ország számos közgyűjteményében őriznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc veterán katonáiról az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején készült fényképeket. A legismertebb portrésorozat azonban a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében van. E felvételeket az egyik legnevesebb vásárhelyi fényképész, a makói születésű Plohn József Ábrahám (1869–1944) készítette, aki a honvédportrék mellett országosan a néprajzi témájú fényképeiről is ismert.