Budapest meghatározó galériái és intézményei közül válogatva kérdeztünk arról, hogyan vészelik át a jelenlegi helyzetet, milyen megoldási terveik vannak, és mennyire látják sötéten vagy világosan a jövőt.
A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója harmadik alkalommal rendezi meg az Átlátás című kiállítássorozatot, amelyhez a helyszíneket részben fotóra koncentráló kiállítóterek szolgáltatják – gondolok itt a K.A.S Galériára vagy a TOBE Galériára – másrészt olyan project space adottságokkal bíró intézmények, mint az ISBN, a PINCE vagy épp a Várfok Projekt Room, ahol a Mentés/Save című csoportos tárlat kapott helyet.
“Tulajdonképpen egy kis formátumú, jól kezelhető zsebkönyvről van szó, amely elsősorban olyanoknak szól, akik készítettek már valaha analóg vagy digitális fényképet bármilyen eszközzel. Azaz valójában mindenkinek.”
“Ma már látjuk, hogy a kilencvenes évek digitális fordulatának analóg médiumok eltűnésétől való félelme nem igazolódott be – sőt, egy újra és újra erősödő nosztalgikus visszafordulás figyelhető meg például a bakelitlemezek, vagy a filmre való fényképezés irányába.”
“Az otthon elvesztése, örökre, vagy legalábbis hosszú időre történő elhagyása akár a történelem viharaiból, akár személyes okokból történik, mindenképpen olyan traumatikus élmény, amely talán az egyik legnehezebben feldolgozható az emberi psziché számára.”
“A képeken olyan alakokat láthatunk, akik ráismernek ugyan a kamera jelenlétére, de az arcuk elmosódott, személyazonosságuk nem ismerhető fel.”
“A kontaktmásolat egyfajta mintázatba rendeződő, vibráló képfelületté áll össze.”
“Ha már emlékév volt, akkor mindenféle részrehajló televíziós és rádióspotok helyett ezt az anyagot vagy ennek egy szűkebb változatát lett volna érdemes körbevinni az országban.”
“A harsányság azonban logikusnak tűnik abban a közösségi média uralta digitális térben, amelyben az információ- és képözönből csak agresszív kommunikációval lehet kiemelkedni, azaz a médiatér folyamatos túllicitálásra és túlkommunikálásra készteti azt, aki versenyben szeretne maradni a felhasználók kegyeiért.”
“A sorozat – amely inkább egyetlen, utólag radikálisan újravágott filmnek hat, mintsem fotók egymásutánjának -, amiképp a megismerés, egyszerre önarckép, önismereti tréning és öndestrukció, önmegsemmisítés.”
“Az élő organizmus darabokra, azaz geometriai formákra töredezve szóródik szét a látómezőben. “
Október első hetében nyílt a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumban az a csoportos kiállítás, mely Franciaországban élő magyar származású fotográfusok munkáit mutatja be, közel egy évszázadot felölelve.
“…a három sorozat alkotói attitűdje és témaválasztása nagyon széttartó: míg Vadászi és Bilak munkái vagy a technológiai aspektus vagy a tematika által részben illeszkednek a kurátori koncepció bizonyos elemeihez, addig A Fehér Vera munkáira csak meglehetősen önkényes módon húzható rá ez a köpeny.”
“… a Gorgonát nem egy egységes stílus tartotta össze, sokkal inkább az, hogy tagjai osztoztak az adott történelmi és társadalmi korszakra jellemző művészi és emberi léttapasztalás mély megértésében, átélésében.”
“A Földi örömök/Gyönyörök kertje valójában pokoli fájdalmakat is bemutat, egyetlen mértékegysége volt az a boschi esztétikának: a mértéktelenség.”