Az örök nyár illúziója – Alessandra Sanguinetti huszonöt éve formálódó sorozatából nyílt kiállítás Párizsban

Alessandra Sanguinetti 1968-ban született New Yorkban, majd két évvel később családjával Buenos Airesbe költöztek, ahol 2002-ig élt és dolgozott. A sok más mellett Guggenheim-ösztöndíjas és Hasselblad-díjas fotográfus jelenleg Kalifornia és Argentína között osztja meg életét; 2007 óta a Magnum Photos tagja, melyet többek közt Guille és Belinda történetének élethosszig tervezett feldolgozásával érdemelt ki. A sors, vagy talán a véletlen hozta, hogy Sanguinetti 1999-ben aktuális anyagán dolgozva ismerkedett meg egy Buenos Aires melletti farmon két unokatestvérrel, az akkor kilenc, illetve tíz esztendős Guillermina Aranciagával és Belinda Stutzzal. A két nagyon különböző karakterű, ám egymáshoz rendkívül közel álló lányban Sanguinetti valami egészen kivételeset tapasztalt meg, így figyelmét és kamerája objektívjét innentől rájuk fókuszálta.

Az álomszerű, gyakorta pszichoanalitikus képeken nem egyszerűen egy felnövéstörténetet követhetünk nyomon, hanem az alkotó mindenkori témájához való viszonya folyamatos kérdései is felmerülnek. Mindeközben a vidéki Argentína, a gauchók és a farmerek túlnyomó részt patriarchális világa is felsejlik. Az alkotó és a lányok immár negyedszázadra visszanyúló termékeny kapcsolata túlmutat a dokumentarista szándékokon, hogy játékos kíváncsisággal és tiszteletbeli áhítattal szóljon arról, hogy mit jelent embernek, állatnak, hovatovább élőnek lenni az idő visszafordíthatatlan sodrásában.