Címke: kiállításajánló

„Minél többet megismersz a világból, annál többet látsz” – interjú Martinkó Márkkal

Martinkó Márk jelenléte jó ideje folyamatos a kortárs fotográfia berkeiben, most a Fotóhónap2021 keretein belül a MyMuseum Galleryben megrendezett, Gaia című kiállítás kapcsán kerestük fel. Az alkotó több különböző médiummal van jelen a művészeti színtéren. Beszélgettünk vele fotográfia és videóművészet határairól, látás és tudás közötti összefüggésekről és fontos társadalmi kérdésekről is.

Molnár Bence On Award-díjas sorozata az Off Bratislava fesztiválon

Az OFF Bratislava fesztivál a fotográfus szcéna friss tehetségeinek platformja. 2010-es megalakulása óta a rendezvény célja mindig is az volt, hogy optimális feltételeket teremtsen a fotográfia és az újmédia területén dolgozó fiatal művészek népszerűsítésében és támogatásában. Molnár Bence Inside című sorozatával 2020-ban nyerte el az OFF Bratislava fesztivál On Award díját, melyet az OFF Academy szekció legjobb diákprojektjeként kapta.

Madridban kiállítják a legfurább Google Street View képeket

2008-ban kezdtem el a Google Street View képernyőképeinek gyűjtését a Street View blogjaiból és a saját találatataimból. Kezdetben a nyers képek zajos, amatőr esztétikája vonzott. A Google Street View böngészése ugyanazt az érzést váltotta ki belőlem, amelyet korábban az utcai fényképezés során éreztem.

Ezek 2021 legjobb természetfotói – Válogatás a Lenergy – Az Év Természetfotósa 2021 pályázat díjazottjainak képeiből

2021-ben Az év természetfotósa kitüntető címet Daróczi Csaba nyerte el, akinek nem kevesebb, mint 15 képe szerepel a legjobbak között. Az év természetfotója 2021-ben címet Daróczi Csaba: Egy korty című képe kapta, egy újszerű, víz alatt elhelyezett kamerával készült képpel. Az év ifjú természetfotósa címet pedig Kiss Márton Róbertnek ítélte a zsűri.

Válogatás a Kvartér Fotóművészeti Csoport Kalligráfia című kiállításának képeiből

A ma embere alapvetően kétféleképpen igazodik el a látható világban: vizuális jeleket értelmez, és/vagy verbális jeleket olvas. Ki-ki próbát tehet, s eldöntheti, ő maga a képek és a szövegek egymásmellettiségében először a képi jeleket próbálja-e megfejteni, s aztán olvassa a hozzátartozó információkat, vagy ellenkezőleg: kibetűzi a szöveget, s annak ismeretében értelmezi csak a képet.

Tovább

A kószáló képei – Margaret Watkins kiállítása a Mai Manó Házban

A Margaret Watkinsról szóló cikkek, tanulmányok, bejegyzések, sőt, a Mai Manó Házban rendezett kiállítás falszövege mind kiemelik, hogy a fotográfus a 20. század elején mennyire forradalmi módon írta felül a társadalmi nemi sztereotípiákat és élt olyan életet, amely nemcsak a saját korában, hanem még manapság is egyedinek tűnhet.

„Semmi nem örök, de bármi megidézhető.” – Válogatás Gulyás Miklós Oroszlánváros című sorozatából

Oroszlánváros című sorozatom lényegében fotó archeológia. A fényképezőgép majdnem úgy működik itt, mint a régészet folyamatánál az ásó, melynek segítségével az idők során a tárgyakra rakódó idegen rétegeket eltávolítják. A képkivágás hasonló gesztus ehhez, amennyiben lehagyjuk a képről az időben eltérő látványelemeket. Az ilyen fotó lényegében időutazás.

Fejér Zoltán György és Vécsy Attila kiállítása a Foton Galériában

Kettőjük anyaga a kiállítótérben egy elszeparált, mégis koherens egységet alkot, amelyben a percepció fogalmának dekonstrukciója mellett a fotográfia asszociatív mivolta és lehetőségei is feltárásra kerülnek – főként a mai információs társadalmunk és a kortárs médiafogyasztásunk viszonyrendszerében.

Válogatás Turós Balázs A dolgok természete című sorozatából

Turós Balázs A dolgok természete című személyes hangú munkájában demens nagymamáját középpontba helyezve próbál közelebb kerülni az elmúlás örök kérdéséhez, miközben az anyaghoz kötődő saját viszonyát is górcső alá veszi.

„Nem bolyongok, hogy megkeressem a következő témámat; ők találnak meg engem.” – Daido Moriyama kiállítása a párizsi Polka Galériában

Egy megalopoliszba enged betekintést a Speakeasy című tárlat, amelyen a Tokióban és más japán városokban készült képekből Moriyama saját, határok nélküli városa rajzolódik ki, melyet érdeklődésének és vágyainak megfelelően folyamatosan újrakomponál és kiegészít. Nem az számít, hogy pontosan hol és mikor készült a kép, vagy ki szerepel rajta, hanem a létrejövő, élő és folyamatosan mozgásban lévő város.