A 2020-ban elhunyt texasi közgazdász, műgyűjtő Finis Welch hagyatékából többek között olyan neves alkotók munkáit kapta meg az Amon Carter Múzeum, mint Ansel Adams, Dorothea Lange, Edward Steichen, Alfred Stieglitz, Paul Strand, Robert Mapplethorpe, Edward Weston és William Eggleston.
A Chicagói Művészeti Intézetben (Art Institute of Chicago) megrendezett André Kertész: Képeslapok Párizsból című tárlat az első olyan kiállítás, amely egybegyűjti Kertész ritka képeslap formátumra készült nagyításait, és ezzel újfajta betekintést nyújt a művész korai, kísérletező éveibe, amikor a legikonikusabb képei közül jó párat készített.
A befektetés hússzorosan behozta az árát. Míg két éve a szerencsés gyűjtő 24.000 amerikai dollárért (kb. 7,5 millió forintért) jutott hozzá a páratlan kamerakülönlegességhez, addig most az 480.000 USD-ért (megközelítőleg 150 millió forintért) cserélt ismét gazdát a júniusban megrendezett bécsi 38. Leitz Photographica Aukción.
A Sotheby’s az aukcióját két szekcióra bontotta, a Classic című árverésen többek között Ansel Adams, Carleton E. Watkins, Edward Weston és Irving Penn, míg a Contemporary című – immár ötödször megrendezett – árverésen Matthew Brandt, Richard Misrach, Catherine Opie, Robert Polidori és Annie Leibovitz munkáival találkozhatnak az érdeklődők.
Whitcomb az ügyvédi irodájának vásárolt épület padlásán fedezte fel – szinte véletlenül – az eddig szinte teljesen ismeretlen művészi hagyatékot és történelmi emlékeket. Hat hónap munka után a teljes anyag most katalogizálásra és szeptember 18-án aukcióra került.
Birtalan Zsolt az első budapesti World Press Photo kiállítás és az 1984-es André Kertész kiállítás hatására kezdett el fényképezni. Dolgozott napilapnál, majd magazinoknál fotográfusként, reklámfotó-stúdióban, később tíz éven át a legnagyobb hazai magazinkiadónál képszerkesztőként. Az utóbbi években szabadúszóként az alkalmazott fotómunkák mellett az önálló alkotómunkára koncentrál.
2021. szeptember 14-én hirdették ki a 2021-es Praemium Imperiale Award – melyre az utóbbi időben Művészeti Nobel-díjként is hivatkoznak – idei négy nyertesét Japánban, ami egyenként 15 millió jen (több mint 41 millió forint) pénzösszeggel jár.
A LensCulture Critics’ Choice Award platformjára akár adatbázisként is tekinthetünk, ahol a legfrissebb nemzetközi fotóprojektek és alkotók halmazának egy izgalmas és meghatározó szelete van igényesen, letisztultan, és egyszerre szakmai és személyes hangon megindokolt módon összegyűjtve.
Idén 25. alkalommal került sor a Deutsche Börse Fotográfiai Alapítvány rangos díjának átadására. A 2021. szeptember 9-én megtartott díjátadóra a londoni Photographers’ Gallery-ben került sor. Az idei nyertes, Cao Fei Blueprints című kiállításáért kapta az elismerést és a vele járó 30.000 font pénzjutalmat.
A Picture Postnak óriási szerepe volt abban, hogy Nagy-Britannia társadalmi viszonyai illetve a megreformált jóléti állam és nemzeti egészségügy szükségessége tudatosultak a nemzetben. Tömegekkel ismertette meg a minőségi fotográfia és a fotóriport
műfaját. Azzal, hogy azt mutatta meg érzékletesen, milyen is valójában az élet Nagy-Brittaniában, megváltoztatta azt, ahogyan az emberek hazájukról gondolkodtak.
Gazdag és rendkívül diverz paletta bemutatásával indítja a szeptembert a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Photo London fotóművészeti vásár. Az ikonikus alkotók és alkotások mellett fontos és különleges kortárs művészek is megjelennek a londoni rendezvényen.
Az évente megrendezett nemzetközi Foam Talent a kivételesen tehetséges 18 és 40 év közötti fotográfusokat keresi, s a beérkezett pályaműveket mintegy barométerként használva figyeli a kortárs fotográfia aktuális fejleményeit. A beadványok nagy része idén a világjárvány témájából inspirálódva dolgozza fel az emberi lét kérdéseit.
A verseny minősége a beadott pályamunkák sokszínűségében rejlik. A Minimalist Photography Awards művészei olyan alkotók, akik elutasítják az őket körülvevő vizuális zajt és a költői, rendezett és fenséges pillanatok megtalálásával teremtik a díj erős mezőnyét.
Orkin képei már az 1950-es évektől szerepeltek kiállításokon – köztük a Family of Man tárlaton – de első önálló bemutatkozására egészen 1974-ig kellett várni, ekkor a New York-i Nikon House termeiben rendeztek képeiből kiállítást. Orkin az 1970-es évek végén fényképezést tanított a Vizuális Művészetek iskolájában és 1980-tól már az International Center of Photography oktatási csapatát erősítette.
A Foton Galériában megrendezett kiállításon bemutatott Viscosity című sorozat folytatja azt az Üveges Mónikánál meghatározó tendenciát, mely a hagyományos keretet hajlott ágakra cseréli, ám ezúttal a korábbiaknál drasztikusabb módon lép ki a térbe, és ezzel a festészet és a szobrászat egységét teremti meg.